|
Kedves Laci!
Nem tudom, Te kedveled-e a kerek évfordulókat, én a magamét nemigen. De annak, hogy módomban áll Téged születésnapodon köszönteni, szívből örülök és ez egyben igazán megtisztelő is.
Büszkeséggel gondolok arra, hogy barátomnak tudhatlak 33 éve, hogy közvetlen közelről láthatom tervezői munkáid megvalósulását és a játéktereidben lezajló előadásokat.
Csodálatos díszleteidben remek együttműködésben segítettél hozzá ahhoz, hogy jó néhány előadást létrehozzak, amelyekre szívesen emlékszem, mégpedig úgy, hogy azok sikeresek voltak, s nemcsak kollégáim, a színészek megelégedését vívták ki, hanem a közönség elismerését is.
Hacsak a nálunk a Békés Megyei Jókai Színházban létrehozott előadásokat említem:
Artur Miller: Alku
Strindberg: Az apa
Ibsen: A nép ellensége
Gorkij: A nap fiai
Szabó Magda: Az a szép fényes nap
Dürrenmatt: Fizikusok
Shakespeare: Othello, a velencei mór
Herman Wouk: Zendülés a Cain hajón
Németh László: A két bólyai
Jókai Mór: A gazdag szegények
Lope de Vega: A kertész kutyája
csupa-csupa olyan előadás, amelynek már az említése is jó érzést kelt bennem, amelyekhez az úgynevezett díszletterv elfogadás is már ünnep volt számomra, amely díszletek első színpadra állítása pedig kifejezett boldogsággal töltött el.
Gyanítom, így lehettek munkáiddal más kollégáid is, azon színházakban, melyekben pályára lépésedtől kezdve dolgoztál, az egri Gárdonyi Géza Színház, a Szegedi Nemzeti Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban. A budapesti Nemzeti Színházban és sok más magyarországi kőszínházban és szabadtéren, így a Szegedi Szabadtéri Játékokon is.
Jelentős alkotásokat hoztál létre külföldön is, a magyar színházi szakma hírnevét növelve a nemzetközi porondon. Ezek között - úgy hiszem - az egyik legnagyobb horderejű munkád az 1994-ben Los Angeles-ben megrendezett Három Tenor Szuperkoncert látványtervezése volt, amely munkád itthon engem és - gondolom - sokan másokat is büszkeséggel töltött el.
Remélem születésnapod alkalmából valamennyi kollégádnak eszébe jutsz, akikkel csak együtt dolgoztál, és hiszem, hogy legalább egy pillanatra Rád gondol az a sok-sok növendék, akit 1997-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tervezői tanszakán, mint tanár, mint egyetemi docens és mint tanszékvezető tanítottál, akiknek keze alól valóban nemzedékek egész sora kerül ki.
Az én megítélésem szerint, mélyen megérdemled Jászai Mari és Érdemes Művész díjadat, és nagyon várom a napot, hogy az én barátom Kossuth-díjas legyen. Mert én elsősorban barátomnak tekintelek Téged, s mellette az, hogy jól tudunk együtt dolgozni, mindkettőnk külön-külön szerencséje, s mindkettőnk színházi működésének egy részét adja.
Kedves Laci! Kívánom Neked, hogy boldog légy a születésnapodon és azt követően minden nap minden órájában.
|
