Születésnapi levél - Piros Ildikónak

Kultpol

Mama!

Már lassan egy éve, hogy az MTV "Névshowr" című műsorában sikerült meglepnem téged. Bár az ötlet és a lebonyolítás a műsor kiötlőit dicsérte, én mégis nagyon élveztem, hogy a "meglepetés vendéged" lehettem. Na nem a szereplés ténye hozott lázba, ezt jól tudod, hanem a műsort megelőző készülődés, a próba a Fültanúkkal, a kéztördelő várakozás a büfében, hogy vajon sikerül-e a végsőkig titokban tartani érkezésem. Apróság az egész, de utána pár napig, (és most jöjjön egy nem túl költői hasonlat) "lelki kilóktól megszabadulva" rohangáltam a dolgaim után. Pedig semmi rendkívüli nem történt, hiszen úgysem tudok törleszteni abból, amit tőled kaptam. De ha meghálálni nem is, (Kovács Kati dalának szövegével élve) #8220;úgy szeretném legalább megpróbálni", néha.

Ezen a #8220;nyílt levelezőlapon" sem szeretnék sztorizni rólad, mert még előfordulna, hogy a szentimentalizmus mély csapdájába esnék (mert hát valljuk be, ennél a műfajnál szinte elkerülhetetlen egy kis elérzékenyülés), inkább hadd tolakodjon ide egy kis szösszenetem, amolyan születésnapi köszöntővers-szerűségnek.

Isten éltessen sokáig!

    Árulkodás

Még titkolom,
    de virágföldet eszem
    mindennap, azt mondják
    jó a szédülésre
    ülni kerítésen, lapos háztetőkön
    cseréppel a kézben
    Napba nézve kanalazni.

Még titkolom,
    de fénylik a köldököm
    hétvégén, olvastam
    szakállas emberektől
    hogy kádba fekve
    ez néma hírnöke
    a magas kornak.

Még titkolom,
    de egy falrepedésbe
    kis lapon, elrejtettem a nevem
    valahol a szigeteken
    két lépésre innen
    mindenkit kiküldtem, de nem találják
    vagy csak eltitkolják.

Huszti Gergely