Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kérem, engedjék meg, hogy néhány perc türelmüket kérjem, mielőtt az est ünnepeltje Önök elé lép, hogy elfoglalja helyét ott, ahol több, mint fél évszázada tanít minket az élet színére és fonákjára, "tükröt tart elénk" - ahogy Shakespeare mondja, játszik nekünk és velünk, nevet, sír, bolondozik és véresen komolyan beszél, egyszóval, ahol éli az életét; rivaldafényben, még pontosabb meghatározással élve: valamennyiünk szívében, akik valaha láttuk őt életének legfőbb színterén, vagyis a színpadon. Irigylem Önöket, hogy jelen lehetnek ezen az ünnepi estén, mikor a 75 éves Psota Irén ismét megfiatalodik a színen, valamennyiünket zavarba hozza majd kirobbanó energiáival, játékos kedvével felderíti, búgó, feledhetetlen hangján elvarázsolja mindazokat, akik élvezhetik játékát. |
A magyar teátrumokban egyszerre két ünnep kapcsán emlékezhettek a színházban töltött feledhetetlen pillanatokra ezen a hétvégén.
Tegnap volt a Színházi Világnap, a színházművészet egyetemes ünnepe. Valahány függöny felgördült a színházakban, mindegyik előtt köszöntötték a publikum elé lépő művészeket. Nézők és színészek együtt örültek a színház több évezredes misztériumának. Kicsit úgy érzem, mintha minden elhangzott szó a mai este ünnepeltjének, Psota Irénnek is szólt. Hiszen ki másnak köszönhető mindez, mint azoknak a színészeknek, akik tehetségükkel, elhivatottságukkal egy életen át szolgálják hűségesen a színházat. Kívánom, hogy a mai este egyszerre legyen hálás emlékezés és a jelenben születő művészet feledhetetlen ünnepe. Kívánok Önöknek szép estét, tisztelettel és hálával köszöntöm 75. születésnapján Psota Irén színművésznőt. Budapest, 2004. március 28. Hiller István Elhangzott 2004. március 28-án #8217;#8217;Az örök Psota#8217;#8217; gálaestjén a Madách Színházban. |