|
Születésnapi gondolat Szász Bandinak!
Te, kedves, ördögi, rajztudású barátom!
Mint a magyar népmesében, a 77, a hét és a reggel 7, bűvös szám. Nem az emlékeztetés mondatja velem, hanem az ünneplés és az ünnepeltetés szándéka. Kertem madarai, cinkék és rigók, galambok és szarkák meg a varjak, ki-ki a saját hangján zengik a te születésnapi köszöntődet, s emlékeztettek a bűvös számokra. Ezek a számok úgy érzem most rád vallanak.
Szívesen, örömmel idézem elő a múltat, elsősorban Hollóházát, azt a Hollóházát, amelyet a te kezed lenyomata hosszú ideig "porcelán jelzett".
Láttam egyik-másik porcelán falad megszületését (Győr - színház, Hilton Szálló, stb.). Láttam, s mutattad terveid, mi mindent akarsz megvalósítani.
Örültem, hogy részese lehettem a pápának készített "Boldog Hedvig" képed készülésének s e képed pápai címeres bronz-keretezője lehettem.
Örültem, hogy láttalak dolgozni, alkotni ördögi vehemenciával, ördögi eszközhasználattal, ördögi módon pár vonallal rajzolni, festeni, törölni, kenni-játszani az anyaggal. De bármihez nyúltál, mind megelevenedett a kezed alatt. Így először az igazi, majd a porcelán hegedű is, rajta az apostol fejjel.
De így Várda is, melyet személyesen csak kívülről ismerek, mert ott jártamkor nem találtalak otthon benneteket; belülről viszont a Terasz riportjából ismerhettem meg. De engedd, hogy egy Márai idézettel zárjam be levelem, amit "A remekműről és a tündériről" írt:
"Ahhoz, hogy egy emberi alkotás remekbe sikerüljön, s időtlen ragyogással kápráztassa és gyönyörködtesse az embereket, a tehetség, a téma, a kivitel tökéletessége mellett kell valami más is. A remekműben van valami tündéri elem is, mely csodálatos fényével átsugárzik az egészen, oly gyöngéden és megejtően, mint ahogyan az éjszaki fény világít a nyári éjszakában, valószerűtlenül, s mégis fényszerűen, mert látni és olvasni is lehet mellette. A remekmű legyen valóságos, pontos, okos, céltudatos, arányos, gondosan megmunkált, hűségesen kivitelezett - s legyen még valami más is. Tündéri is legyen. S minden öntudatosság mellett önfeledt is legyen. Mérnöki szabályok szerint épüljön, de káosz is legyen benne, egy kávéskanálra való az ősködből, mely a csillagképek nyomában porzik, aranyszemcsékkel. Tündéri nélkül csak "nagy" vagy "tökéletes" művek vannak. Csak sugárzik, a "csak álom" is benne van, a csillagok fénye, a tündéri. S a feladatnak ez a része, amikor a művész már nem tud művén segíteni; az utolsó ecsetvonást, a tündérit az Isten végzi el."
|
