(MTI) A Kossuth-díjas művész a darab szerdai közönségtalálkozóján elárulta, régi dédelgetett álma volt Mária sorsának feldolgozása. Azoknak, akik a Ghymes együttes munkáját figyelték, feltűnhetett, hogy a történet már tíz-tizenöt éve foglalkoztatja ? mondta.
A Heródes ékes palotájában kezdődő mű elmeséli Szűz Mária életének azon szakaszát, amelyben sorsának értelmét, Jézust szíve alá álmodja, majd leányanyaként menekülni kényszerül. Kitaszítottságában, kilátástalanságában csak növekvő hite és József a támasza. Az egész este azonban mégis csak az utolsó pillanatról, Jézus születéséről szól ? fogalmazott az énekes. Szarka Tamás úgy érezte, a történetnek lebegnie kell, ezért is íródtak verses formában a dalokat összekötő szövegek is.
Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője kifejtette, hogy az elmúlt évszázadokban nagyon sok alkotó fogott hozzá Mária sorsának feldolgozásához, de ez érthető is, hiszen a művészek egyik fontos célja önmaguk és hitük újrafogalmazása.
Ez a darab mégis a miénk, hiszen a ma fájdalmából fogalmazza meg Mária történetét ? hangsúlyozta a Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező.
Három éve, amikor hozzáláttak a mű előkészítéshez, még operának szánták a darabot. Bár a plakátokon a musical műfaji meghatározás szerepel, tudatosan arra törekedtek, hogy eltérjenek a klasszikus angolszász musicalek hagyományaitól, melyek a magyartól eltérő mentalitást, életérzést tükröznek. A mű különleges zenei világában ? mellyel egy, a napokban megjelenő duplalemezen is megismerkedhetnek a nézők ? egyaránt megtalálhatók az opera, a passiójáték és a musical jellegzetességei ? mondta a művész.
Vidnyánszky Attila ragaszkodott ahhoz, hogy a legfontosabb szerepeket prózai színészek játsszák, mivel a bibliai történet alakjainak megformáláshoz az énektudás mellett komoly színpadi teljesítményre is szükség van.
A Mária című musicalben a címszereplőt Újhelyi Kinga, Józsefet Bakos-Kiss Gábor, Heródest Olt Tamás alakítja, de színpadra lép a produkcióban Földes László Hobo és Szarka Tamás is.
A musical a Szegedi Szabadtéri Játékok és a debreceni Csokonai Színház együttműködésének eredménye, s bár az ősbemutatót tavaly decemberben a cívisvárosban tartották, a darab sok részletét eleve Szegedre álmodták. Az Olekszandr Bilozub tervezte díszlet "együtt zenél a Dómmal", az előadás hangulatához pedig sokat ad hozzá a Fogadalmi templom uralta tér. A mű itt van jó helyen ? hangsúlyozta a rendező.
