|
Ritka alkalom, hogy egy csupán beszélgetésekre, ráadásul mélyenszántónak bélyegzett diskurzusokra épülő film leköti a figyelmet. Jó pár éve volt egy Zűrzavar című, melyben olyan művészek vállaltak fontos szerepeket, mint Kevin Spacey, Sean Penn, Chazz Palminteri, Anna Paquin, Meg Ryan és Robin Wright Penn. E film egy beszélgetős és tökéletesen akciószegény kamaradarabból készült, mégsem aludtam el rajta. Sőt. Nos, ezúttal egy irodalmi mű inspirálta az alkotókat a film elkészítésére és egyáltalán nem akármilyen szereposztásban. A Szexuális mélyfúrások, Szürrealisták beszélgetése a szerelemről című könyvet Tandori Dezső fordításában vehettük a kezünkbe és a filmbeli dialógusok között is fel-feltűnnek meglehetősen izgalmas, különleges csengésű idézetek. Ezek a színészek eleddig leginkább hollywoodi tucatkomédiákban, tinihorrorokban vagy akcióthrillerekben tűnnek fel, s köztük csak néhányuk nevéhez fűződnek igazán értékes filmek. Alakításaik azonban így is gyakran megjegyezhetők. Edgart, akit e téma könyvírásra inspirált, Dermot Mulroney furcsán megfoghatatlan egyéniségként alakítja, aki minden lehetséges erejével megakadályozza, hogy érzelmeket árasszon magából. Ő egyedül a szukkubuszé, azé az éjjel kísértő női démoné, akiért testét-lelkét odaadná, miközben minden egyes jelenésekor a hideg rázza. Lényegében e furcsa látomásra is válaszokat keres és reméli, e beszélgetések folyamán tán kaphat is. Oscar, a fotós, akit Jeremy Davis lángoló eleganciával formál, pontosan tudja, hogyan csavarja ujja köré a szebbnél szebb hölgyeket és pillanatnyi boldogságukért képes a teljességre. Valahogy így van ezzel Monty is, a német író, aki azonban jéghideg vonzerővel cserkészi be magatehetetlen áldozatait. Til Schweiger, miközben tű éles tekintettel rajzolja körbe elkövetkező ágyasát, talpnyaló mecénáspártolóvá válik, amint a pénzeszsák a szobába lép. Ugyanis a Nick Nolte által kiválóan alakított Faldo finanszírozza ezeket a szerinte szánalmasan röhejes művészeket, akik véleménye szerint tizedannyit nem tudnak a szexről, mint ő. Nevet rajtuk, ironizál és közben felvázolja az állatias ösztönökre épülő totális szexualitást. Edgar azonban mást keres. Ő valami olyasféléről akar többet tudni, ami a szerelmen, az ártatlanságon alapul. A legtisztább szexet keresi. Hamar kiderül azonban, hogy ilyennel még nem igen találkozott senki. Még a galamblelkű angol festő, Sevy sem, aki már ifjú korában is a szodómia izgalmai felé kacsintgatott őzike szemeivel. Sevyt Alan Cumming adja. Nagy örömömre szolgál, hogy végre ismét a vásznon látható. E tökéletesen lehetetlen karakterű brilliáns művész ugyanis oly ritkán kap megfelelő szerepet. Emlékezetes volt Julie Taymor Titusában Saturniusként, de képes volt arra, hogy a könnyeden egyszerű Romy és Michelleben, a rémesen röhejes Kémkölykökben vagy a Tágra zárt szemek egy aprócska szerepében is felejthetetlen alakítással vésse be magát a filmtörténetbe. Figyelemreméltó még a Janetet játszó Emili Bruni is, aki egy szó szoros értelmében vett zárkózott nőt alakít, aki szemének valamely alig elkapható csillogásából valódi vágyat áraszt. |