(MTI) - Maga a dráma az Osztrák-Magyar Monarchia "éléskamrájában" játszódik, ahol nábobok élnek és akár három templom is van egy faluban, akkora a gazdagság. Ebbe a világba csöppen bele a 22 esztendős, fiatal tanítónő, hogy azután megvívja a maga küzdelmét. A tanítóképzőben kiemelkedő eredménnyel végzett Tóth Flóra, akinek már az édesanyja is tanítónő volt, a magyar ugaron próbálja megvalósítani a maga eszméit - vázolta a történetet a rendező a bemutató előtt az MTI-nek.
Kerényi Imre saját bevallása szerint nehezen szánja rá magát mostanában a rendezésre, csak akkor teszi, ha érzelmileg megérinti a feladat. Ez a falusi életkép azonban több szálon is közel áll hozzá: egyrészt azért, mert Bródy Sándor darabja dramaturgiai remekmű, másrészt azért, mert a mai, "pedagógiai reformokkal terhelt" világban megkerülhetetlen üzenetet hordoz.
 |
| Bitskey Tibor és Molnár László |
Kerényi Imre elárulta: felmenői az egyik ágon szinte kivétel nélkül tanítók voltak, erős személyes kötődés fűzi tehát a témához. Nem véletlen, hogy vezérfonalként a korabeli oktatás sokatmondó megjelenítésére fűzte fel az egyébként a Rómeó és Júliát idéző históriát.
A rendező szerint az előadás arról az időszakról fest elgondolkodtató képet, amikor hazánk nagyjai mélyebben kezdtek foglalkozni a magyar kultúrával, a magyar nyelvvel és az oktatással. Később pedig olyan jeles miniszterek, mint Eötvös Loránd vagy Trefort Ágoston a reformkor szellemiségétől áthatva rendkívül eredményes pedagógusképzést valósítottak meg Magyarországon.
Ez a folyamat Klebelsberg Kunó gróf programjával tetőződött be, aki Trianon után felismerte, hogy csak a tudással, a szellemi fejlődéssel lehet újra eredményes a magyarság. Több mint 6000 iskolát és pedagóguslakást építtetett. Fontos volt számára, hogy minden faluban legyen egy tanító, aki "viszi a fényt", azaz terjeszti a tudást és a műveltséget - mutatott rá a rendező, akinek meggyőződése: csak ezt a történelmi környezetet hitelesen lefestve értelmezhető igazán A tanítónő.
A szereposztás kapcsán Kerényi Imre utalt arra: a Szigligeti Színház társulatában sok a kiemelkedő karakterszínész. Ehhez a drámához pedig éppen erre van szükség, hiszen a szemtelen cigánytól a dölyfös kántortanítóig megannyi színes alakra épül - hangsúlyozta a rendező, hozzátéve: hamisítatlan szerepdarabról van szó, mely egyszerre időszerű és művészileg érdekfeszítő.
A tanítónő címszerepében Molnár Nikolettet, a főbb szerepekben Karczag Ferencet, Barabás Botondot, Császár Gyöngyit, Dósa Mátyást, Molnár Lászlót, Jankovics Annát, Huszárik Katát és Bitskey Tibort láthatja a szolnoki közönség. A díszlet Székely László, a jelmez Jánoskuti Márta munkája.
