TIZEDIK völgyNAPló

Színpad


Dulszka asszony erkölcseiTaliándörögdön az Ősök Háza udvarán Szőke András tartott "búcsú-diszkót", a leglehetetlenebb, a Völgyhöz egyáltalán nem illő slágerekből. Nagy sikere volt például Bódy Gusztinak és Uhrin Benedeknek.


DJ Szőke

Az Óvodakertben az utolsó "Bográcsborításba" kóstolhattunk bele a Szolnoki Vendéglátóipari Főiskola jóvolátból. Ezúttal tarhonyás lecsót főztek, cipóban tálalták, mi pedig azon nyomban megettük az egészet, mert isteni finom volt!


Ez igen!

Közben a Mamijamija zenekar szórakoztatta a közönséget, jó húzós jazz-rockzenével, elképesztő gitárszólókkal.


Ó, gitár, szóóóólj!

Öcsre indultunk Kiss Ferenc, Palya Bea és az Etnofon Zenei Társulás koncertjére, amikor zuhogni kezdett, de ez nem tántorított el minket. Reménykedtünk benne, hogy eláll, mire a Kőfejtőbe érünk, nehogy lefújják az egészet. Jól reménykedtünk! Épp egy örömzenélő formáció ad-hoc koncertjének végére értünk oda: az eső elől behúzódtak az egyik pultba, ott húzták a lelkes közönségnek.


Esik? Sebaj!

A koncert az esőhöz képest csak egy pici csúszással kezdődött. Kiss Ferenc utolsó két szerzői albumáról, a Szerelem haváról, és a Szerelemajtókról hallhattunk gyönyörűséges magyar népdalokat, Palya Bea autentikus tolmácsolásában. Az eső utáni, alkonyati fények igazi fesztivál-vége hangulatot varázsoltak a Kőfejtő színpadára.


Holnap a falvak ismét kiürülnek, minden megy tovább a megszokott úton. De 355 nap múlva ismét itt leszünk, megbolygatjuk az életet, sátrazunk, főzünk, ázunk, zenélünk, stoppolunk, iszunk, táncolunk, nem alszunk, buszozunk, lángosozunk, koncertezünk... És még mindent, ami a Völgybe belefér... De egyelőre most "Völgyönkívüliek" lettünk, úgyhogy elmegyünk haza.

Szöveg és fotók: Rick Zsófi