Weöres Sándor címként választott egysorosának törékeny szépségét felfedezve, a Maladype társulatának tagjai ezúttal szavak nélkül, játszi könnyedséggel fogalmazzák meg viszonyaikat (egymáshoz és önmagukhoz) hétköznapi játékaink természetes nyelvén.
Ártatlan és ártatlannak tetsző játékok követik egymást, Ravel zenéjéből lendület, életöröm árad, s játék közben mindennapjaink láthatatlan színháza is láthatóvá válik.
