ÚJ SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNPAD
Premier: 2005. november 5. szombat, 19:00
GOZZI és SCHILLER nyomán
TURANDOT
tragikus mese
Turandot, kínai hercegnő GYÖRGYI ANNA
Altoum, kínai császár VASS GYÖRGY
Adelma, tatár hercegnő BOTOS ÉVA
Zelima, Turandot szolgálóleánya FODOR ANNAMÁRIA
Barak, Asztrahán királya, Kalaf apja HUSZÁR ZSOLT
Kalaf, tatár herceg KOVÁCS KRISZTIÁN
Zannik: ALMÁSI SÁNDOR
PÁLFI KATA
KECSKÉS KARINA
SZÉLL ATTILA
Díszlet ? Jelmez: FÜZÉR ANNI
Mozgás: DUDA ÉVA, GERGYE KRISZTIÁN
Dramaturg: HÁRSING HILDA
Súgó: JUHÁSZ GABRIELLA
Ügyelő: KOLLÁR LAJOS
Rendező munkatársa: GYULAY ESZTER
Rendező: FORGÁCS PÉTER
?Egyszer régen a messzi Kínában élt egy Turandot nevű szép és okos hercegnő, aki törvénybe foglaltatta: csak annak hajlandó kezét nyújtani, aki három talányát megválaszolja. De aki nem állja ki a próbát, büszke fejét pallos alá hajtsa?
Sorban hullottak a királyi fejek a porba, míg egy napon Pekingbe érkezett Kalaf, a tatárok bujdosó fejedelmének egyetlen fia. Megpillantotta Turandot arcképét, beleszeretett, és kérőnek jelentkezett a palotában?
A kínai hercegnő történetéből mítosz lett. Már maga a név is a büszke és kegyetlen nő szimbólumává vált, köszönhetően Carlo Gozzinak, aki az eredeti perzsa mesét színpadra álmodta, majd Friedrich Schillernek, aki átdolgozta a Gozzi művet, és sikerre vitte Weimarban, és nem utolsó sorban Giacomo Puccininek, akit a férfigyűlölő szűz hercegnő szenvedélyes története minden idők egyik legnépszerűbb operájának megírására ihletett.
