 |
Az Arborétum egyházi területén, a Mária-kápolna tövében áll majd az a színpad, melyen június 8-án és 9-én megelevenedik az Újvilág Passió története. A szabadtéri előadás rendezője Cseke Péter, a színház direktora, aki hagyományteremtő szándékkal látott munkához. Célja ugyanis az, hogy innentől kezdve minden nyáron láthassa a közönség a Passió történetét az 1718-ban épült kápolna lábánál.
A darab első olvasópróbája rendhagyó módon sajtótájékoztatóval kezdődött, ahol Cseke Péter a pálos rend történetének legdicsőségesebb fejezetét elevenítette fel. Százhuszonhat pálos szerzetes vett részt az Újvilág felfedezésében 1492-ben. Őket, Mátyás királytól Izabella spanyol királynő rendelte Kolumbusz mellé azzal a feladattal, hogy tartsák a bátor hajósokban a lelket, és terjesszék a hitet a távoli földrészen. A magyar pálosok, a ?fehér barátok? meghatározó szereplői voltak az Újvilág történetének, úgy is, mint az európai kultúra és műveltség terjesztői ? emelte ki a direktor.
Cseke Péter elmondta: az Újvilág Passió így egyszerre jellegzetesen magyar, ugyanakkor a világ felé kinyíló ablak. Ehhez hozzájárul az is, hogy a szövegkönyv írója, Kocsis L. Mihály Hadnagy Bálint 1511-ből származó, eredetileg pálos rovásírással magyarított passiószövegét használta alapanyagként.
A Passió keretjátékának alapvető konfliktusa szerint a katonák kincsekért jönnek az Újvilágba, míg a velük tartó szerzetes papok kincseket visznek oda: a keresztény hitet, Krisztus igazságát. Ezt akarják megismertetni a ?pogány vadakkal?, akik kíváncsisággal kevert félelemmel, ugyanakkor mégis egyfajta gyermeki nyíltsággal tekintenek a jövevényekre. Az atyák a szenvedéstörténet megismertetésével szeretnék ?beavatni? a fogadásukra összesereglett bennszülötteket a Nagy Titokba, elmesélve Isten fiának halálát és feltámadását, a bűnátvállalás és az öröklét misztériumát. Ehhez a színjátszás eszközeit használják fel, így elevenítik fel a szenvedéstörténetet.
Az Újvilág Passiót mintegy száz perc zene festi majd alá, amit Kövi Szabolcs zeneszerző alkotott. A szenvedéstörténet az evangéliumokra támaszkodó, többnyire szakrális - olykor mai nyelvre ?lefordított? - szövegekben beszél, miközben az egészet oratórium-szerűen ölelik körül a középkor és az újkor találkozásának ősi magyar tizenkettesei.
Az előadás alkotói nem csak a megközelítés újszerűségével, de a látvány-zene-koreográfia egységével is mai, magyar produkció megvalósítására törekszenek. A koreográfiát Lukács László a Kecskemét Táncegyüttes vezetője készíti, és az előadásban a Táncegyüttes táncosai mellett a város lakói is statisztaszerepet vállaltak.
Reményeink szerint ez a csodálatos természeti környezet minden évben helyszíne lesz a Passiónak, és a Mária-kápolna hamarosan olyan zarándokokat, turistákat vonzó kultikus hely lesz, mint Csíksomlyó vagy Magyarpolány ? tette hozzá az igazgató.
