Fenyő Gábor (fotó) 1942-ben született. Zenei tanulmányait csak gimnazista korában kezdte, mégis tanári diplomát szerzett oboa-szolfézs és ütőhangszer szakon. Emellett négy éven keresztül karmesternek tanult, és muzsikus pályájának kezdete óta rendszeresen vezényelt. A családi muzsikálás - a tervezett Brahms kettősverseny helyett, amit a két művész gyermek Fenyő Katalin és László játszott volna - leszűkült papa és fia főszerepére. Fenyő László Dvořak csellóversenyét játssza a MÁV Szimfonikus Zenekar élén, Fenyő Gábor vezényletével a 25-i hangversenyen. |
 |
| MÁV Szimfonkus Zenekar |
| A szebbnél-szebb témák, a mesteri kompozíciós munka, és a fényes, sokszínű hangszerelés teszi oly közkedvelté ezt a művet. A cselló hangja hol érzelmes, hol szenvedélyes, hol álmodozó, hol játékos #8212; mindig közelről szólítja meg hallgatóját. A szólista, Fenyő László 1975-ben született Debrecenben. Öt éves korában kezdett csellózni, első tanára édesanyja volt. 12 éves korában első díjat nyert a szolnoki Országos Zeneiskolai Gordonkaversenyen, 13 éves korában felvették a Zeneakadémiára, ahol tanára Mező László volt. Majd 1994-től a Lübeck-i Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, mint a világhírű litván gordonkaművész, David Geringas növendéke. Több nemzetközi versenyen vett részt, ahol rendszerint elsők között végzett. Szinte valamennyi magyar zenekarral szerepelt már versenyművek szólistájaként. Vendégszerepelt Európa számos országában, a kontinensen kívül Cipruson, Izraelben, az Egyesült Államokban, Kínában. A Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarának szólócsellistája. Beethoven 7. szimfóniája a másik mű, amit a közönség a csütörtök esti zeneakadémiai koncerten hallhat. Beethoven kilenc szimfóniája úgy él a zenét szerető és ismerő emberek tudatában, mint kilenc testvér, emberfeletti lények, akik mindegyikének önálló és nagyon határozott, senki mással össze nem téveszthető karaktere van, és akik közül ki-ki szíve szerint kiválaszthatja azt, amely legközelebb áll hozzá. A Hetedik "jellemének" lényegét, keletkezésének belső indokait sokan és sokféleképpen próbálták magyarázni. Richard Wagner "a tánc apoteózisának" nevezte, Bartha Dénes szerint az antik görög művészet és eszmevilág, a szüntelen napfény és derű ihlette meg Beethovent. |
