| A Budapesti Őszi Fesztivál műsorfüzetében a rendezvénysorozat különleges projektjeként lett beharangozva a Oh, My Way című Király Tamás show (rendező Müller Péter Sziámi, produkciós vezető Nádor Katalin). A most ötvenéves Király Tamás a nemzetközi divatélet meghatározó, de bárhová nehezen besorolható egyénisége. A 80-as évek magyar divatdiktátora elsőként szakított azzal a felfogással, hogy csak a média által befolyásolt közízlésnek megfelelő szépségeket vitt a kifutóra. Müller Péter - a Terasznak válaszolva - elmondta: jó évtizede Berlinben egy kulturális fesztiválon már rendeztek hasonló divatshow-t. Akkor a szélsőségeiről híres Vivienne Westwooddal együtt mutatta be kreációit Király Tamás, aki szintén vállalja az alternatív jelzőt. Király egy évtizede mutatkozott be a Petőfi Csarnokban, most pedig a produkció születésnapi ajándék volt. |
 |
 |
|
| A show-t este nyolc órára hirdették a Váci utcába, az Anna Café és a Csók Galéria között. Este háromnegyed nyolckor pestiesen szólva tök üres volt a Váci utca. Csak a kirakatüvegektől másfél méterre kihúzott In-Kal Security feliratú szalag, no meg néhány éles fényű reflektor jelezte, hogy valami készül. Nemcsak a külföldiek, de a magyarok is úgy gondolták, filmforgatás lesz, ugyanis a környéken egyetlen plakát sem hirdette a közelgő látványosságot. Negyed kilenckor alig háromszáz embert lehetett megszámolni, akik egyre bosszúsabban tébláboltak főleg a Régiposta utca tengelyében. Végre - félórás késéssel - üres olajos hordókon dobolva, majd azokat az utca teljes hosszában végiggurítva elkezdték a produkciót. S nagyon-nagyon lassan, vontatottan elindult az első lány és fiú, majd őket követve, egymástól mindig tizenöt-húsz méternyire jöttek a többiek. A kifejezetten hideg estén félmeztelen lányok és fiúk a legkülönfélébb jelmezekben: volt, akinek szerény, fekete estélyi ruhájára egy abroncs volt húzva, s kezét-lábát alig tudta mozgatni. Egy másiknak a tűsarkú cipője hátsó pántját egy hajókötél szorította a nyakába, így lépni valójában csak akrobatikus mutatványokat téve tudott. Megjelentek aberrált, deviáns, leszbikus és homoszexuális figurák, természetesen testékszerekkel, főleg orrcimpában és köldökben elhelyezve. Furcsa jelmezköltemények vonultak fel sosem volt előadásokból, viselőik némi pantomimszerű mozgást majmolva bukdácsoltak a Váci utca kopott díszburkolatán. Véletlenül sem volt olyan öltözet, amelyet bárki megtapsolt volna. |
 |
 |
|
| Nagyot csalódtak, akik azt gondolták, hogy az aktuális divattrendből kapnak ízelítőt. Még csak a mostanában hódító etnodivatból (ázsiai, afrikai, indián, roma elemek az öltözködésben) sem mutattak fel semmit. A show közepe táján a Pesti Színházból kiáramló közönség némi értetlenkedéssel, pillanatnyi megállás nélkül haladt tovább, és csak egy jól nevelt, lenéző mosollyal jelezték, hogy ők nem vevők az utcai bemutatóra. Akik ezen a csillagfényes estén csak Király Tamásra voltak kíváncsiak, nem is várták ki a bemutató végét - még a finálé előtt csalódottan távoztak. Túl azon, hogy szervezési hiba folytán (nem volt hírverés) a show nem találta meg a közönségét, el kellene gondolkodniuk a Budapesti Őszi Fesztivál döntéshozóinak: az alternatív művészetek bemutatásának jegyében szabad-e látatlanban támogatást nyújtani egy valójában nagyon-nagyon szűk réteget vonzó, kétes értékű produkciónak. Fotó: Deák Attila |
