Az utolsó blues - Ha volna két életem

Egyéb

András (Kulka János) és Zoli (Rudolf Péter) jól menő vállalkozók. Pékségekből van egy egész hálózatuk a fővárosban. Az üzlet virágzik, a két jóbarát pedig jólétben éldegél családjaikkal. Zoli zord külseje ellenére annyira ragaszkodik barátjához, hogy magára vállalja a munka nagy részét, sőt még fedezi is Andrást, amikor az fiktív üzleti útjait intézi Lengyelországban. Látszólag minden rendben van, de gyülekeznek a viharfelhők.
András ismét elindul Lengyelországba, de most neje is vele akar tartani, alig tudja lebeszélni. Kocsijából pedig véletlenül egy régi - de nem túl jó - ismerős telefonszámát hívja. Aztán, ahogy elhagyja a várost felhívja lengyel menyasszonyát, akivel egy másik életet él minden hónapban két hétig. Idehaza sikeres üzletember és (látszólag) boldog családapa, odakint művész és vőlegény. Mindez egy személyben. A katasztrófa elkerülhetetlen.

Az úton először találkozik egy titokzatos stoppossal, a Zsokéval, aki fura viselkedésével felbőszíti Andrást. Miután megszabadul nemkívánatos utasától, még furább kalandok sorába keveredik. A kocsiban elromlik a fék, nem tud megállni, akárhogy is próbál. Innentől a film elrugaszkodik a valóságtól és mélyebb értelmet kap. A megállíthatatlan autó a közelgő és elkerülhetetlen vég felé száguldó embert jelképezi, akinek már nincs választása, a saját maga által teremtett körülmények áldozatává válik. A jelképes utazás talán a választást szimbolizálja az anyagi siker és a belső boldogság között.
A film nem áll meg ezen a szinten. Megismerhetjük András múltját és a furcsa szerelmi háromszöget melynek szereplői anyja, apja és annak testvére voltak. Pokoli és megállíthatatlan utazásán Andrásnak furcsamód végre lehetősége és ideje akad arra, hogy tisztázza a régi dolgokat, beszéljen szeretteivel, gondolkozzon, mérlegelje életét. Van megállás? Van visszaút? A döntés csak az övé.

Kiszállsz vagy elszállsz?
A filmben szereplő színészek (Kulka János, Rudolf Péter, Agárdi Gábor, Fullajtár Andrea és Bertalan Ágnes) fantasztikus alakítást nyújtanak. Rudolf Péter kopasz vállalkozója és Agárdi Gábor régivágású úriembere különösen hitelesre sikeredett.
Gárdos Péter új filmje egy régi ötlet megvalósítása. Ebben a filmben ötvözte mindazon gondolatait, amik régebben foglalkoztatták: az egyéni sors irányításának lehetősége, a művész-üzletember kettősség, a megmagyarázhatatlan jelenségek egyaránt helyet kaptak a filmben.
A film sikeréhez nagymértékben hozzájárul az operatőr, Seregi László kimagasló munkája. Ebben a filmben a kamera végre megmozdul, életre kel és különböző beállításokkal, vizuálisan erősíti a film hangulatát. Lenyűgözőek a színek, az arcok, a képek. Nem véletlen, hogy Seregi László megkapta a legjobb operatőrnek járó díjat a 33. Magyar Filmszemlén.