?Ha Buck olvasott volna újságot, tudta volna, hogy nem ő az egyedüli félelmetes izomzatú, hosszú szőrű kutya, amelyiknek szenvedés és örökös kínlódás jutott osztályrészül a magát civilizáltnak nevezett ember közelségében.? (Hermanis) A kegyetlenséget csak fokozta a sokszor megfilmesített Jack London-sztori helyszínéül szolgáló rideg környezet. ?Az emberek bejárták a sarki sötétséget és sárgásan csillogó fémre leltek?? Így kezdődik az a történet, amelynek írója maga is követte Alaszkába az arany hívó szavát a 19. század elején. A lett színház-csináló adaptációjában hat ember él hat kutyával egy hat kanapéval jelzett teljesen kortárs civilizációban és meséli el a hetvenkilós, gyönyörű szánhúzó kutya, Buck történetét, hogyan küzd a túlélésért a legextrémebb körülmények között. Jack London kisregénye nem egyszerűen ifjúsági darab. Szabad fantáziák a természet farkastörvényeire, az ember és az emberiesedett állat különféle megnyilvánulásaira, a szabadságra, kalandra és ? mindenekelőtt ? a magányra.
A rendező Alvis Hermanis konklúziója figyelemreméltó filozófiai tanulsággal szolgál: ?Természetesen hízelgő azt hinni, hogy az emberek kiművelt és kulturálisan képzett lények. Ám amikor szembesülünk a valósággal, először is állatok vagyunk. A természet részei vagyunk. És fatális hiba, ha a mi civilizációnk figyelmen kívül hagyja ezt a tényt. A természet könnyedén elboldogulna nélkülünk. Csak mi nem tudunk nélküle élni.?
Alvis Hermanis Rigában született 1965-ben. 1997-től a kortárs repertoárra szakosodott Rigai Új Színház művészeti vezetője. Rendezései számos nemzetközi fesztiválon szerepeltek sikerrel.
