 |
| Jelenet az előadásból |
A Fatum, a tavaly elkezdett sorsjáték trilógia középső darabja. Az Ira (düh) kezdte a sort a düh természetrajzával foglalkozva, azt egy elemelt, mágikus világba helyezve. Oda, ahol a gondolatból teremtő erő válik, test és hang. Forma és valamely vallásokat egyesítő vallás olvasható képlete. Misztériumjáték.
A Fatum ezt a gondolatot folytatja az elkerülhetetlen végzet és a halál kutatásával, a görög drámák dramaturgiai rendszerére támaszkodó sorsjátékba finoman és mellékszálként beleillesztve a Gólem történetet. A végzet és a kihordott sors viszonyát vizsgálja.
Az előadásban az Egyiptomi halottaskönyv, Oscar Wilde, Nietzsche, Kleist, Shakespeare, Ágens, Hamvas Béla végzetszövegei jelennek meg.
A darab dramaturgiájában Ágensék filmes vágástechnikát alkalmaznak. A történet nem folyamatában, hanem egymásmellettiségében és egyidejűségében értelmezhető.
