Víg színek Kolozsváron

Feszült csend, várakozással teli pillanatok, egyszerű díszlet, mely árulkodó is egyben. A néző sejti, pikáns dolgot fog látni, valamit az erotikáról, a nőről. Az arcokról lerí a kíváncsiság, mindenki mást szeretne kapni Eszenyi Enikőtől, a Vígszínház igazgatójának önálló estjétől. Nem is csoda, hiszen a művésznő sokoldalú és mindent maximális odaadással művel. A gyönyörben nincs középút kortárs női alkotók verseiből, prózai szövegeiből, valamint ismert sanzonokból, operettekből kialakított montázs, a műsor zenei felelőse Darvas Ferenc.

 

Az előadás folyamán a női nézők szíve nem maradt érintetlenül, Eszenyi hol ironikusan, hol líraian, hol játékos könnyedséggel mutatta meg a női lélek rejtette titkokat és alapigazságokat. A férfi hallgatóság is meglepően figyelmes volt, tágra nyílt szemmel bámult, mintha tanulni, tapasztalni szeretne, ellesni a szebbik nem titkait. S hogy a feszültség nőjön, Eszenyi nem maradt meg a néző és színész, színpad és közönség ?távolságtartó? pózaiban, hanem személyes kapcsolatot alakított ki nézőivel, történeteket mesélt saját fellépéseiről, anekdotázott, miközben átöltözött, a végén pedig már a közönség is vele énekelt. Így a siker, a többszörös visszatapsolás nem maradhatott el.

 

A második előadás klasszikusabb műfaj, Molnár Ferenc 1926-ban írt Játék a kastélyban című vígjátéka. A Vígszínház repertoárjában közkedvelt színdarab, világszinten is ismert, s a közönség lelkesedéséből kiderült: Kolozsváron is befogadóra talált. A kedves történet, az operettekre emlékeztető könnyedség, a valóság és játék kavalkádja üdítő kikapcsolódás. Benedek Miklós, Fesztbaum Béla, Molnár Áron, Tornyi Ildikó, Lukács Sándor, Tahi-Tóth László, Csőre Gábor felejthetetlen bravúrjai sikeresen varázsolták vissza a nézőt a komédia békebeli korába.

 

Vasárnap Bartis Attila Romlását nézhettük meg. A marosvásárhelyi születésű kortárs író Nyugalom című regénye film és színpadi produkcióvá is kinőtte magát. A Romlás  mély lélektani érzéseket megmozgató darab: egy halálos beteg fényképész szerelemi története, aki belegabalyodik egy fiatal lányba és egy éven át fotózza. Kapcsolatuk nem felhőtlen, a halálfélelem mellett a fényképész felesége, a lány családja is akadályozza boldogságuk beteljesülését. A merész történet drámai jelenetei csaknem könnyet csalnak a néző szemébe, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Bata Éva, Lajos András, Németh László szuggesztív játékának köszönhetően.

 

Alig tíz perc szünet és máris kezdődik Fesztbaum Béla A léggömb elrepül című, Kosztolányi Dezső alakját felidéző önálló estje. A színházi effektusok le sem csitultak még a nézőben, máris más jellegű hatásokkal találkozik. Aki Kosztolányi Dezső alkotásait szereti, úgy érzi, mintha a költő elevenedne meg a színpadon. Fesztbaum alkatilag is hasonlít kicsit Kosztolányira, a színpadi játékából kiderül, kiváló ismerője a költő művészi világának. Elénk tárta az újságírót, a szerelmes poétát, a novellistát, a gyereket, a komoly felnőttet, a játékos művészt. Egy egész életpálya, egy alkotó portréja rajzolódott meg, hitelesen, páratlan kellemmel és bájjal társulva.

 

Fontos megemlíteni, hogy Kolozsváron tíz éve szerepelt utoljára a Vígszínház, a Harag György napok alkalmával, akkor C. Churchill Iglic című darabját hozták magukkal. A hétvégi előadások éppen ezért nagyszámú érdeklődőt vonzottak.

 

Eszenyi Enikőt diktafon végre csípve megtudtuk: sokat jelent a társulat számára a kolozsvári fellépés. Mint mondta: televízióban ritkán találkozhat a határon túli néző velük, hiszen kevés felvétel készült az előadásaikról. ?A személyes találkozás más, sokkal többet jelent?- fogalmazott. Jövő héten pedig Újvidékre látogatnak - árulta el Eszenyi.