A HOPPart tavaly nyáron a Kőszegi Várszínházban mutatta be a Hajrá, Háry! című előadást. Február 20-án nem mindennapi esemény szemtanúi lehetünk a Trafóban: Háry János párbajra hívta világhírű vetélytársát, Münchausen bárót, és bár nem fegyverrel, karddal, mordállyal, pisztollyal küzdenek meg az ellenfelek, a harc mégis vérre megy. Ki tud vajon nagyobbat hazudni? Hárynak, Münchausennek és más sorstársuknak az a dolga, hogy minél szellemesebb, nagyobb hazugságot mondjanak.
Kevesen tudják, hogy a magyar népmeseanyagnak körülbelül a fele a hazugságmesékből, bolondmesékből áll össze. Egy részük visszaköszön Boccaccióból, másik részük antik szerzőkhöz, vagy netán az Ezeregyéjszakához nyúlik vissza. Van sok, ami eredeti magyar anyag. A hazugságmese jellemzően magyar specialitás, nagyon sok alakváltozata ismert. Szintén ismert motívum a hazugságverseny, a győztes általában ingyen vacsorát, vagy italt kap.
A Hajrá, Háry! Münchausen báró és Háry János történetei, és más magyar hazugságmesék alapján íródik. A színészekkel közös munkában az eredeti motívumokkal a körülöttünk lévő világ motívumai, a fantázia és a valóság képtelenségei keverednek. A mesék néha megelevenednek, megzenésednek, a hazugságverseny a közönség kegyeiért folyik.
A HOPPartosok Novák Eszter vezényletével és Kárpáti Péter író segítségével készülnek a budapesti bemutatóra. Kárpáti Péter legutóbbi két darabja (Szörprájzparti, Vándoristenek) a színészek improvizációjára épített. Ez most sincs másképp. A próbák kezdetén a színészek különböző jeleneteket improvizáltak a hazugságról. Ezeket használta föl Novák és Kárpáti, hogy előkészítsék a darab vázát, és írjanak egy hozzávetőleges szövegkönyvet, amely a próbák során alakul, módosul.
És mivel a HOPPart Társulatról van szó, nem hiányozhat a zene.
