 |
| Pogány Judit Ariel, légies szellem szerepében |
(MTI) - Bagossy László elárulta, hogy darabválasztását, mint általában, a színészek inspirálták. Emellett sok olyan motívum, olyan szál van a drámában, amely izgalmas számára, a mű tematikája a színházi szakmára és az életre reagál - mondta a rendező.
Felidézte, hogy a produkcióhoz számos fordítást megnéztek, végül Nádasdy Ádámé mellett döntöttek, aki az utóbbi időben fontos Shakespeare-fordítóvá vált, és akinek Vihar-fordítását még nem mutatták be színpadon.
A klasszikus történetet - amelyben Milánó száműzött hercege, Prospero, aki egyedül neveli lányát egy varázslatos szigeten, a trónbitorló herceg hajótörését használja ki, hogy visszaszerezze hatalmát és megbüntesse a bűnösöket - lecsupaszított színpadon, egyszerű kellékekkel és jelmezekkel játsszák. Mint azonban Bagossy László kiemelte, a döntés esztétikai, és nem anyagi megfontolásból született, nincs szó arról, hogy azt demonstrálnák, mennyire nincs pénz az előadásra, a színházra.
"Arról van szó, hogy maga a történet egy olyan szigeten játszódik, ahol ez a varázsló, Prospero megszervez egy játékot, olyan helyzetbe hozza a szigetre vetődött szereplőket, amelyet ő irányít. Olyan próbák elé állítja őket, olyan jeleneteket szervez velük, amelyek nagyon emlékeztetnek egy rendező munkájára, az egész szituáció nagyon színházi" - mondta, hozzátéve hogy ez régi gondolat A viharral kapcsolatban, sokan sokféleképpen próbálkoztak azzal, hogy ezt - a darab sok más rétege mellett - megfogalmazzák.
 |
| Gyabronka József Alonso, Nápoly királya szerepében |
Így alakult ki, hogy a sziget maga a színpad, és hogy kellékekből, talált dolgokból rakják össze ezt a világot, valamint, hogy mindig a kiüresített színpadon jelenjen meg, majd tűnjön el egyik pillanatról a másikra az egyes jeleneteknek teret adó látvány. A közönség folyamatosan látja a dolgok mechanizmusát, létrejöttét és elmúlását. "Nem akarunk illúziókat kelteni, a néző mindig belelát a masinériába" - mondta a rendező.
Mint rámutatott, ez azért volt fontos, mert a művészetük tulajdonképpen csak bűvésztrükkök sorozatának tűnik a természet mechanizmusaihoz képest. És a darab ezekről is szól, vagyis arról, hogy nekünk embereknek szinte semmi eszközünk arra, hogy a természetnek ezt a rendíthetetlen darálóját bármilyen módon befolyásolni tudjuk - fogalmazott Bagossy László.
Az általában mozgékony alakként megjelenített, fiatal színészre osztott Ariel figuráját az Örkény Színház produkciójában Pogány Judit alakítja. Mint a rendező elmondta, tapasztaltabb lényként akarta látni Arielt. "Az is izgatott, hogy hogyan lehet mégis - persze ironikusan - légiessé, szellemszerűvé varázsolni őt. Hogy a végén aztán ő is elhasznált színészként távozzon ebből az egész masinériából" - jegyezte meg Bagossy László.
 |
| Törőcsik Franciska Miranda és Nagyhegyesi Zoltán Ferdinand szerepében |
A Gonzalót játszó Darvas Ferencet azért választotta a szerepre, mert a zenész lénye nagyon emlékeztette a darabbéli figurára, aki a gonoszok között egy tiszta lény. "Veszélyes játék persze, nem színészt a színpadra állítani, de abban reménykedem, hogy ő ezt a sallangtalan, színészet, trükk, álság és alakoskodás mentes civil lényét jól tudja képviselni. Úgy láthatjuk a színészek között, ahogy ismerjük őt: fehéringes, tisztalelkű, gyermeki lény, akitől nagyon távol van mindenfajta gonoszságra való hajlam" - fogalmazott.
A darab további szerepeiben Király Dániel, Debreczeny Csaba, Gyabronka József, Nagyhegyesi Zoltán, Ficza István, Csuja Imre és Epres Attila látható.
