(MTI) Kovács Dániel rendező elmondta, hogy keresi az olyan színházi helyzeteket, amikor a néző jól szórakozik, nem valami "intellektuális csűr-csavart", hanem élő, eleven, harsány színházat lát, de közben "éle" is van a darabnak, rálátást kínál arra, hogy miben élünk, hogyan élünk.
A rendező elárulta, hogy olyasmit szeretett volna elmondani, amihez nem talált megfelelő darabot, így született meg a Virágos Magyarország. Először a műfajra lelt rá: úgy érezte, hogy az, ami felé az utóbbi néhány évben megyünk, ahogy gondolkodunk, megnyilvánulunk, ahogy a közbeszéd működik, egyre "operettesebb". "Egyszerűsödik a világ, egyre egyszerűbb igazságokat érzünk a magunkénak, és egyre hangosabban mondjuk ezeket, egyre erőteljesebb aláfestéssel" ? fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ezért jutott eszébe az operett műfaja, majd ehhez született meg lassan a történet is.
A műfaj több rétegéből táplálkozik az előadás ? mondta Kovács Dániel, felidézve, hogy az operett születésének idején a műfaj a napi aktualitásokra, közállapotokra utaló, kicsit parodisztikus geg-sorozatot jelentett, operai környezetbe ágyazva. Offenbach operettjeiben ? operácskáiban ? gyakran szerepeltek mitológiai alakok, akik megfeleltethetőek voltak a korabeli párizsi "celebeknek".
Új fordulatot az 50-es, 60-as évek jelentettek Magyarországon a műfaj számára, amikor a szocialista vagy termelési operettet, a kurzus-operettet kitalálták. Ez az állami propaganda része lett, a futó ideológiát népszerűsítő műfajjá lépett elő látványos zenés műfajként, amelyen a nép szórakozik. "Ebből a hagyományból elindulva próbáltuk megalkotni a magunk nagyoperettjét" ? fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy a darabot ? az eredeti történetet, zenei anyagot ? a Katona József Színház művészeire írták.
Mint mondta, maga az a helyzet, hogy a Katona József Színházban készítenek operettet, önmagában is kicsit ironikus, de próbálták komolyan venni a műfajt. "Nem akarunk paródiát csinálni. Annyira komolyan akarjuk venni ezt a dolgot, ami már időnként egy picit túlcsordul, túlhajlik" ? fogalmazott, hozzátéve: nem az a cél, hogy állandóan kikacsintgassanak a nézők felé.
A történet estéjén egész Magyarország Tunyándra, egy kis alföldi falucskára figyel, hiszen itt ér véget a nagyszabású ünnepségsorozat, a SZÍVÜNK (Szent István Vándorünnep Nemzeti Kincseinkből). Nyulassy Viola helybéli virágkötőt egy csodálatos virágszobor megalkotására kérték fel a záróünnepség alkalmából, amelyre visszatér szülőfalujába Szigeti Jácint is, Viola egykori szerelme, jelenlegi vidékfelemelési kormánybiztos. Hamarosan kiderül, hogy Tunyándon semmi sem a tervek szerint megy, ám összefogással végül sikeresen győzedelmeskedik az igazság, és minden hű szív megleli párját.
Mint az előadás ismertetőjében írják, "a magyaros dallamok, a megható és tanulságos történet, az operett csillogó világa minden magyar keblet megdobogtat. Könnyes szemekkel, arcunkon mosollyal fogunk felkelni székeinkből a három felvonásnyi felhőtlen szórakozás után".
Az előadásban Ötvös András, Ónodi Eszter, Tasnádi Bence, Pálmai Anna, Elek Ferenc, Borbély Alexandra, Bodnár Erika, Kocsis Gergely és Rajkai Zoltán játszik.
