Békés Arany Kán, oldalán feleségével, Aranyló Nappal, fiaival, Szagdaj és Harhöhöl Vitézzel, s a legkisebbel, Bátorral, hatalma s gazdagsága teljében pihen jurtasátrában. Büszkén mutatja fiainak aranyalmát termő csodafáját. Ám az aranyalmát az éj leple alatt valakik megdézsmálták. A fiak, hogy vitézségüket bizonyítsák, vállalják a fa őrzését.
Ez azonban csak a legkisebb fiúnak, Bátornak sikerül, mivel vacsoráját jószívűen megosztja a kóborló Zöld Manóval, aki tanácsaival segíti. Sőt elárulja, hogy az almát nem madarak, hanem elvarázsolt kánlányok dézsmálják, akiket sárkányok tartanak fogva.
Bátor az egyik madárkát rabul ejti és szívébe zárja, de annak kakasszóra haza kell sietnie a sárkány házába. Hogy elrabolt kedvesét és a kincseket visszaszerezze, a fiú az alsó világot is megjárva megküzd az őt próbára tevő szellemalakokkal, sárkányokkal.
Bátyjainak hamiskodása ellenére is győzedelmeskedik, s immár Vitéz Bátorként üli lakodalmát atyja utódaként.
A táncmesejáték a nomád kor hangulatát archív magyar, mongol, burját, üzbég, türk népzenék és korabeli leírások alapján készített díszlettel és jelmezekkel hozza közel.
VITÉZ BÁTOR
- táncmesejáték -
Szereposztás:
Békés Arany kán: Kőrösi Csaba Petőfi-díjas
Aranyló Nap kánasszony: Diószegi Imola m.v.
Szagdaj Vitéz, elsőszülött fiú: Kiss T. István
Harhöhöl Vitéz, másodszülött fiú: Deme Róbert
Vitéz Bátor, harmadszülött fiú: Gula Péter
Erdők-mezők Zöld Manója: Subi Zoltán
Ördöngős néne: Módri Györgyi
Elrabolt kánlányok:
Koncz Eszter
Főző Ditta
Borsos Beáta
Valamint:
Csík Edina, Horváth Attila, kelemen Márta,Podolskaya Viktória,
Sinkai attila, Vértes Mihály
Ügyelő: Szentmiklósi Ildikó
Súgó: Soltis Eleonóra
Koreográfus-asszisztens: Vértes Mihály
Rendezőasszisztens: Trinfuj Mihály
Rendező-koreográfus: Rácz Attila
forrás: Veszprémi Petőfi Színház
