Harmath István chicagói kollégám megírta, hogy a Theatre Building Chicago március 11-én bemutatta Denise Wright zenéjével és dalszövegeivel, Dave Hudson librettójával és dalaival új, spanyol környezetben játszódó musicaljüket: Saint Peter?s Umbrella címmel. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője Chicagóban spanyol story lett.
Goldoni velencei komédiája, A kávéház, színhelye a Vígben nem Velence. Hanem Valló múlt idejű jelenkora. Modern, akár a III. Richárd. Vagy a Tévedések vígjátéka Eszenyi Enikőtől. Szlávik István terecskéje a környező mai épületekkel szakasztott olyan, mint Kentaur díszlete volt a Shakespeare-vígjátékhoz. Most is jön a bumfordi Pindroch Csaba, az emeletről leszólnak neki leányok: Danis Lídia (Lisaura) és kergeti torinói felesége: a növendék Cseh Judit. A mértéktartóan mulatságos Fesztbaum most kávéházi pincér. Szamosi Zsófia féltékeny felség. Reviczky Gábornak a szeme sem áll jól, mint hamiskártyásbarlang tulajdonosnak. Diszkrét kopó Földi László. Kern Don Marziojának megítéléséhez nem tartom alkalmasnak magam.
Az este Harkányi Endréé és Kamarás Iváné. Mindketten ugyanazt a házilag előállított új szöveget mondják, amit a rendező, Bathó Tünde és Harangozó Eszter készítettek. Tőlük az anakronizmusok is jól esőek. Kamarás új arcát mutatja. Harkányi a régit. Kamarás belebújik a figurába. Harkányi jelzi mesebeliségét. Kamarás realista vagányt játszik. Harkányi menybéli jóságot testesít meg. Kamarás földből gyúrt. Harkányi álomsütemény. Kamarás a könnyen tévútra sikló valóság. Harkányi a világot kiegyenesítő irrealitás.
Goldoni leszerződött egyetlen színi évad alatt 16 háromfelvonásost megírni. A kávéház előadása a Vígben olyan, mintha egy év alatt tizenhatodszor láttam volna ugyanazt.
Szerző: M.G.P.
