A Pajtaszínház programot 2015 őszén a Magyar Teátrumi Társaság szakmai mentorálásával indította útjára a Nemzeti Művelődési Intézet a falusi színjátszó mozgalom újraélesztésére irányuló közösség- és társadalomfejlesztő modellprogramként. Már az első évben megmutatkozott, hogy a települések lakosai és közösségei nagy örömmel vesznek részt a programban, amely évről évre egyre népszerűbbnek és sikeresebbnek bizonyult.
A bevont települések színjátszó csoportjai a kezdetek óta a magyar kultúra napja előtt tisztelegve január végén a Nemzeti Színház stúdiószínpadain mutatkoznak be a program során született előadásaikkal.
A Pajtaszínház program jelentőségéről szólva Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára elmondta: ?a technológiai változások, a globalizáció és a világban zajló folyamatok láttán újra kell gondolni a közösségek szerepét. Az utóbbi évtizedekben azt tapasztalhatjuk, hogy az egyén érdeke és céljainak megvalósítása a társadalom számos területén dominánssá vált. Példaként említeném a közlekedés, a karrierépítés és a kommunikáció területét. Pedig a közösségek erőforrásokat hoznak létre. Az emberek önszerveződő csoportjai tudnak a leghatékonyabbak lenni saját nehézségeik kezelésében. Ezért fontos támogatni a közösségek alakulását és fejlesztését, mert csak úgy képesek újjáépíteni a társadalmi és gazdasági struktúrákat, ha megfelelő bennük a szellemi erő és az összefogás.?
Megfogalmazta: a közművelődési szakterület jelentős elhatározása a közösségépítés előmozdítása, amely hatékonyan segíthet abban, hogy minél többen alkotó és építő szerepre leljenek lakóhelyük közösségében. ?A Pajtaszínház program olyan élményközpontú komplex tanulási folyamat, melynek hosszútávú célja a vidéki amatőr színjátszó mozgalom felélesztése és életben tartása. A közösségi kötelékek erősítésében fontos szerepet játszanak a Pajtaszínházi program módszerei? ? emelte ki Krucsainé Herter Anikó, hozzátéve: e programban jól látható eredményességgel ötvöződik a közösségfejlesztés, a drámapedagógia és a színházművészet.
A Pajtaszínházi program 2015 őszén az ország 6 megyéjének 24 településével indult, mára azonban már 81 település bevonásával valósul meg. A 81 csatlakozott település 40 százaléka 1000 fő alatti, de egyetlen helység lélekszáma sem haladja meg a 3100 főt.
Krucsainé Herter Anikó rámutatott, hogy az alkotó- és előadóművészeti közösségek nemcsak művészeti műhelyek, hanem fontos társadalmi, illetve egyéni művelődési színterek is. ?Ezekben a személyiség képességei és alkotó vágya közötti disszharmónia feloldódhat.? Ezen közösségek tehát túlmutatnak önmagukon: ?hozzájárulnak a szociális és életviteli kompetenciák fejlesztéséhez, de jelentős szerepük van a fiatalkori szocializációs funkciózavarok kiegyenlítésében, valamint a tagok személyiség- és képességfejlesztésében is. Az előadóművészeti közösségek, így a színjátszó csoportok kultúrateremtő és kultúramegtartó szerepe mellett tehát hatással bírnak az egyének társadalmi szerepére, részvételére is.? Örömteliek és bíztatóak a Pajtaszínházi program eddigi eredményei ? jelentette ki Krucsainé Herter Anikó, kiemelve: a projektben eddig részt vett 62 csoportból 53 a program befejezését követően is folytatta tevékenységét. A programban részt vett színjátszó csoportok összes létszáma 922 fő, akik mostanáig 170 településen léptek fel ünnepségek és fesztiválok alkalmával ? tette hozzá.
Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Nemzeti Színház vezérigazgatója arról beszélt: amikor elindították a programot, sokakban volt kétely, ám ő már az első pillanatban biztos volt benne, hogy a Pajtaszínházi program remek kezdeményezés, amelynek nagy jövője van. ?Büszke vagyok arra, hogy a Pajtaszínházi Szemlét minden évben a Nemzeti Színházban rendezzük meg a Magyar Teátrumi Társaság égisze alatt, és azt mondhatom:
a kultúra napi rendezvények egyik legszebb és legfelemelőbb pillanata az, amikor elözönlik a Nemzeti Színházat az ország számos pontjáról érkező színházcsinálók.?
Egy olyan folyamat részei vagyunk, amely a reformkorban kezdődött itt, a Kárpát-medencében. Abban a korszakban ugyanis nem volt olyan település az országban, ahol ne lett volna élő előadó- vagy színházművészet. Elődeink megélték a polgári létet, és ez az, amire nekünk is törekednünk kell ? jegyezte meg Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, aki elmondta: ?amikor 2012-ben a Nemzeti Művelődési Intézet azt a lehetőséget kapta a magyar kormánytól, hogy a közművelődési területet próbálja meg a kulturális alapellátás szellemiségében újradefiniálni, akkor ez volt a kiindulópontunk.?
A 2012-es évben a kistelepüléseken számos művelődési ház be volt zárva, ezért a Nemzeti Művelődési Intézet elsőként kapunyitogató programokat szervezett, hogy segítsen a településeknek a kulturális színterek újranyitásában. Závogyán Magdolna nagy örömmel beszélt arról, hogy már négy éve aktív színjátszókörök léteznek az országban. ?Ez azt mutatja, hogy áldozatos munkával vissza tudjuk adni ? akár egy százfős településnek is ? azt a létet, amit a kultúra ad.? Závogyán Magdolna megjegyezte: a következő évben ismét kinyitnak egy kaput, hiszen a kormány lehetővé tette, hogy Erdélyben is megvalósulhasson ez a fajta segítségnyújtás.
A sajtótájékoztatón Szabó Ágnes vezérigazgatói megbízott, a program szakmai koordinátora arról mesélt, milyen nagy öröm a résztvevő csoportok számára a Pajtaszínházi Szemle. ?Egy évre elegendő boldogsághormont jelent ez az élmény a színjátszó kör, sőt az egész település számára.? Beszámolt arról is, hogy a Pajtaszínházi program részeként mentorok: színművészek, illetve színházi szakemberek érkeznek az egyes települések színjátszó csoportjaihoz, hogy segítsenek nekik a próbafolyamat során. Ez már önmagában is hatalmas élmény a közösségeknek, ám ahhoz a boldogsághoz, amely a Nemzeti Színházba költözik a Pajtaszínházi Szemle ideje alatt, talán semmi sem mérhető.
A IV. Pajtaszínházi Szemlét január 26-án és 27-én rendezik meg a Nemzeti Színházban.
Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
