Amazonok a Rózsavölgyi Szalonban

Az Amazonok bemutatójára 2003-ban került sor a Théâtre Rive Gauche-ban Jean Pierre Dravel és Olivier Macé rendezésében. A produkció több mint 750 előadást élt meg, a darabot játszották Kanadában, Lengyelországban, Olaszországban, Görögországban, Angliában és az Egyesült Államokban is. A Rózsavölgyi Szalonban készülő előadás a magyarországi ősbemutató.

A nagy sikerre való tekintettel Chevret 2007-ben megírta a darab folytatását, amelyet Les Amazones: trois ans apr?s, vagyis Amazonok: három évvel később címmel mutattak be a Théâtre de la Renaissance-ban.

Jean-Marie Chevret remekül ért hozzá, hogy egy szellemes vígjáték keretein belül súlyosabb témákat feszegessen. Kíméletlenül és kritikusan viszonyul a korhoz és a világhoz, amelyben él, a darabjában ügyesen lavírozik az érzelmekre hatás és a szórakoztatás között. A nézők hamar a humoros és lebilincselő jelenetek hatása alá kerülnek, és nyomban részeseivé válnak e pokoli kvintett játékának.

Martine negyven év körüli háziasszony, aki egyedül él a hatalmas lakásában. A férje nem rég költözött el, miután elhagyta őt egy huszonéves éves szőkeségért. A nappali egy katasztrófa sújtotta övezetre hasonlít, a padlón csokipapírok és csipszes zacskók hevernek szerteszét. Martine egyetlen vigasza az albérlője, Lo?c, aki csipkelődő megjegyzéseivel tartja benne a lelket. A képzőművésznek tanuló, nyíltan homoszexuális fiúra Martine kicsit úgy tekint, mint a gyermekre, aki sosem adatott meg neki.

Hamarosan azonban újabb lakókkal bővül a lakás. Beköltözik Martine két barátnője, akik szintén egyedülállóak: Micky kiváló üzletasszony, vezető beosztásban dolgozik egy reklámügynökségnél, Annie-t pedig húsz év munkaviszony után most rúgták ki az állásából. A három nő eldönti, hogy amazonok módjára fognak együtt élni. Fellázadnak a hagyományos háziasszonyi szerepkör ellen: nem hajlandóak főzni, mosogatni, inkább papírtányérból esznek és a sminkkel sem bajlódnak többé. Ellenben szabad folyást engednek a gonoszságuknak: minden nap valamilyen csínyt eszelnek ki Martine férjének új szeretője ellen. Az esték is elég egyformán telnek: vacsora a tévé előtt, filmnézés, borozgatás? Egy telefonhívás azonban felborítja a megszokott rendet. Egy közös barátnőjük arra kéri Martine-t, hogy szállásolja el tizenöt napra a fiát, Guillaume-ot, aki szerelmi csalódásában nemrég megpróbált öngyilkos lenni. A három barátnő beleegyezik, de megfogadják, hogy semmit nem változtatnak a jól bevált amazon életmódjukon.

A valóságban azonban mindannyian az újonnan érkezett fiatalember kegyeit keresik. Előjönnek a múltbeli sérelmek, újraélednek a vágyak, remények, csalódások. Martine egész életében egyetlen férfival volt, még egyetemista korában férjhez ment. Micky-nek ezzel szemben sosem sikerült huzamosabb ideig megtartania egy férfit sem, magas elvárásaival minden lehetséges jelöltet elüldözött. Annie pedig, aki előszeretettel hangoztatja, hogy a férfiak első látásra szerelmesek lesznek belé, valójában nagyon is tudatában van saját szerencsétlenségének. Hiába keresi az Igazit, az első együtt töltött éjszaka után gyakran már csak a hűlt helyét találja az illetőnek.

Az Amazonok alapproblémája a magány, az egyedüllét és a kapuzárási pánik. A szereplők páncélt növesztenek, hazugságok mögé rejtőznek, újabb és újabb mentségeket találnak a hibáikra, de szép lassan lekopik a felszíni máz és kiderül az igazság, amivel ennyi idő után még nehezebb szembenézni.