 |
A Bölcs Náthánt 1986 októberében Ruszt József (1937-2005) állította színpadra a zalai megyeszékhelyen. A Lessing-darab ismételt bemutatója tisztelgés a színházalapító előtt, de ugyanakkor teljesen új, lényegesen puritánabb előadást láthat közönség, mint huszonhat évvel ezelőtt - mondta el Csiszár Imre az MTI kérdésére.
Hozzáfűzte; a fotók, jelmezek alapján a közel harminc évvel ezelőtti, társulatalkotó előadáson a történeti szemléleten volt a hangsúly - Ruszt József egy adott kort dokumentáló előadást rendezett meg Zalaegerszegen. A mostani produkció viszont inkább a darab eszmeiségére, gondolatiságára épít - magyarázta Csiszár Imre, aki egyben a darab díszlettervezője is.
Gotthold Ephraim Lessing német drámaíró darabja 1779-ben jelent meg. Lessing korában vált jellemzővé az árnyékrajzolás, az árnyképeket vágással vagy festéssel oldották meg. A XXI. századi zalaegerszegi előadáson a szereplők egy vetítővászon segítségével árnyalakban jelennek meg a színpadon, a "valódi szereplők" kivetített árnyképekkel folytatnak dialógusokat.
A történet a 12. században, a keresztes hadjáratok idején játszódik. A Közel-Keleten, Jeruzsálem területén három nagy világvallás élt együtt: muzulmánok, keresztények és zsidók háborúztak egymással. Mintegy ötszáz év múlva, a felvilágosodás korában ismét fontossá válik a vallási türelem, de a "vallási türelmetlenség" a XXI. században is aktuális kérdés, mert még mindig nem valósult meg az emberek közti békés egymás mellett élés - hangsúlyozta Csiszár Imre.
Megfogalmazása szerint Náthánt, a gazdag jeruzsálemi zsidó embert méltán illeti meg a bölcs titulus. A darabban talán ő az egyetlen szereplő, aki komolyan veszi, hogy nem a vallási hovatartozás a legfontosabb, hanem az emberség. "A krisztusi szeretet nevében gondolkozik", így a bölcsessége a többi ember számára is felfoghatóvá, láthatóvá válik. Olyan zsidó ember, aki tud szeretni, meg tudja érteni a más vallású embereket, anyagi segítséget, erkölcsi támaszt tud nyújtani.
A Bölcs Náthán felnőtteknek szóló mese. Az örök igazságot, mely szerint a mese nemcsak a gyermekeknek való, a darabban Náthán ki is mondja, amikor Szaladin szultán egy furfangos kérdéssel - a három vallás közül melyik az igazi - akarja tőrbe csalni. A bölcs zsidó mesével bizonyítja be a szultánnak, hogy erre a kérdésre lehetetlen választ adni.
A címszerepre Tordy Gézát, a Nemzet Színészét kérte fel a zalaegerszegi színház vezetése, aki viszont betegsége miatt nem tudta vállalni a munkát. A szerepet másfél héttel a bemutató előtt az eredetileg Szaladin szultánt alakító Farkas Ignác Jászai-díjas színművész vette át, a szultán szerepében Besenczi Árpádot láthatja a közönség.
A főbb szerepeket Lupaneszku Vivien, Nemes Wanda, Lőrincz Nikol, Mihály Péter, Urházy Gábor László, Balogh Tamás és Kanda Pál játssza. A dramaturg Duró Győző, a jelmezeket a Kossuth-díjas Szakács Györgyi tervezte.
(Forrás: MTI)
(Fotó: Facebook.com/Hevesi-Sándor-SzínházZalaegerszeg)
