Zsámbéki Gábor a próba kezdetén elmondta, hogy kevéssé ismert Lorca-darabról van szó, akárcsak azok a művei, amelyeknek legnagyobb érdemük a költői erejük. A Ha elmúlik öt év esetében több fordítás is létezik, sokszor a címek sem ugyanazok. A közönség című darabja szintén az ismeretlen kategóriába sorolható, szürrealista jellegű alkotás.
A próba elején a rendező felidézte a szürrealizmus ismérveit és Lorca kapcsolódását e művészeti irányzathoz. Az művészeti izmusok az I. világháború után indultak el, és a mai modern művészet gyökerei ide vezetnek vissza. Dalí, Bunuel és Lorca barátok voltak, és már nagyon korán a szürrealizmus hatása alá kerültek. Ennek a művészeti irányzatnak a jellemzői az álomszerűség, a véletlenszerű szerkesztés és az egyedi időkezelés, melyek mind visszaköszönnek Lorca e darabjában is, nem véletlen tehát az alcím: Az idő legendája. A rendező művészettörténeti összefoglalóját Dalí, Giacometti és Magritte festményeinek vetítése festette alá.
Ritkán játsszák ezt a darabot a színházakban, mert a közönség számára nagyon szokatlan mind az időkezelés mind pedig a nyelvhasználat szempontjából. Áradó költőiség jellemzi a szöveget, melyet Imreh András fordításában ismerhetünk most meg. Federico Garcia Lorca zenei és képzőművészeti tehetség is volt. Darabjait Magyarországon eddig inkább a független színházak játszották, a hagyományos kőszínházak nem érdeklődtek különösebben irántuk.
Zsámbéki Gábor Lorcát a magyar irodalomban Radnótival hasonlította össze, szerinte mindkettejük műveinek olvasásánál meghatározó haláluk története és annak körülményei. Nagyon érdekes tény, hogy Lorca 1931 augusztus 19-én fejezte be a több helyen Öt év múlva címmel szereplő művet, és pontosan rá öt évvel, 1936. augusztus 19-én ölték meg. A darab azonban nem a halálról szól, hanem egy szerelem történetéről.
A színházban jelenleg a próbafolyamat kétharmadánál járnak.
A darab főhősének, a Fiatalembernek öt évet kell várnia, hogy feleségül vehesse menyasszonyát. A várakozás örömteli a számára, mert így a valóság nem zavarja álmodozásában.
Öt év múlva a Menyasszony lakásán zajló találkozás szakítással végződik, és a Fiatalember a Gépírólány korábban elutasított szerelmében keresi szerelmének új tárgyát. Különös szereplők (a Halott Fiúcska, a Döglöttt Macska, a Próbababa, Harlekin, a Bohóc, a Sárga Maszk, a Visszhang) teremtenek jelenlétükkel szürreális világot a Fiatalember története köré. A darabban összemosódik múlt, jelen és jövő, valóság és képzelet. A Fiatalember életének képei. Vagy csupán a képzelet műve az egész, és az Idő is megállt? - teszi fel a kérdést a darab ismertetője.
Az első felvonásban a Fiatalember szerepében Dér Zsolt uralja a színpadot, meggyőzően alakítva az álmodozó, magánakvaló férfit, akit tökéletes ellentéte, a minden lében kanál jóbarátja (Bányai Kelemen Barna) semmilyen trükkel sem tud kimozdítani a való életbe. A belé reménytelenül szerelmes gépírólány (Pálmai Anna) hiába ostromolja szerelmi vallomásaival, őt semmi nem tudja kizökkenteni a távoli jövőben szerinte bekövetkező biztos boldogságról való ábrándozásból. A gépírólány a jelenet végén inkább elhagyja a házat, nem tud ennek a reménytelen szerelemnek a kínjaival tovább együtt élni.
Az első felvonás alatt beigazolódik az, amit a rendező Lorca nyelvének költőiségéről, rendkívüli szépségéről mondott. Megtudhatjuk például, hogy milyen színe van az emlék szónak. Már itt feltűnik a Halott Fiúcska, és Zsámbéki Jakab a színészeket megszégyenítő szövegtudással és átéléssel játssza a temetése előestéjén a másnaptól rettegő kisfiút.
A második és a harmadik felvonás mind műfajilag, mind a történet vezetése szempontjából felborítja az első felvonásban látottakat, és sok érdekes fordulatot ígér. A darab megtekintésekor bizonyosan el kell szakadnunk az időről alkotott elképzeléseinktől, és hagynunk kell sodortatni magunkat a történésekkel.
Lorca, akiről Bunuel azt írta, hogy ő maga, az ember volt a remekmű, különleges színházi világot alkotott ezzel a darabjával, amelyet már csak azért is érdemes megnéznünk, mert a magyar színházi életben ritkaságnak számít a költői, szürrealista művek bemutatására tett kísérlet.
Rácz Anna
A fotók forrása a Youtube.
