Jókai Mór, a nagy mesélő, a hihetetlen képzelőerővel megáldott prózaíró a magyar romantika meghatározó alakja. Művei, melyek a mai napig az egyik legkedveltebb szerzővé teszik, teremtették meg hazánkban a széles olvasóközönséget. Forradalmár, aki a szabadságharc bukása után sem tagadta meg ?48 szellemiségét, számos alkotásában bukkannak fel a forradalom eszméi, a szabadságharc eseményei. Egyik legismertebb műve, A kőszívű ember fiai változatos, váratlan fordulatokkal tarkított regény, amelyet szintén átitat a hazaszeretet és a szabadság utáni vágy.
Az előadás középpontjában Baradlayné küzdelme áll császárhű férje végakaratával szemben. Zaklatott kor, szenvedélyes érzelmek, amelyek mind-mind erős hitre épülnek. A hit a hazában, a császárban, a szülőben, a szerelemben ? ez a fő mozgatórugója a darabnak ? fogalmaz Seregi Zoltán rendező. Az előadás érdekessége, hogy maga a zeneszerző is színpadra lép: Tolcsvay Béla a ?nemzet lelkiismereteként? kíséri végig az eseményeket, szövi át dalaival a történetet.
A mozgalmas, fordulatos, filmszerű történetet Fekete Péter izgalmas díszletelemekből álló játéktere segíti. A pergő, rövid jelenetek helyszínei olykor pillanatok alatt változnak át a Baradlayak patinás ősi kúriájából a fényűző bécsi Plankenhorst-palotává, Haynau szobájává vagy menedéket nyújtó templommá. Vesztergombi Anikó korhű jelmezi hűen tükrözik egy zaklatott kor szélsőségességét: a fényűző bécsi divattól a huszárok zsinóros dolmányán át egy összetört nemzet gyászruháiig.
A Jókai Színház azzal a céllal hozta létre a díszbemutatót, hogy ez előadás után lehetőség nyíljon a találkozásra, a beszélgetésre, a kapcsolatteremtésre. Ebben az évadban második alkalommal került sor erre a találkozásra december 1-jén.
(Forrás és fotó: Békéscsabai Jókai Színház)
