Papp László az egyik legjobb döntésnek nevezte, hogy 2014-ben felújították a nagyerdei pihenőpark egy részét és a szabadtéri színpadot, ahol tavaly már több mint 34 ezren tapsoltak a bemutatott produkcióknak.
A szabadtéri színjátszásnak nagy hagyományai vannak Debrecenben: már 1950-ben voltak szabadtéri színielőadások a városban, 25 éve indult újra a szabadtéri színjátszás a városban és öt éve nyitották meg újra az ezer látogató befogadására alkalmas nagyerdei szabadtéri színpadot. A nagyerdei színházi előadásokat a helyiek mellett egyre többen keresik fel a régióból, illetve a határon túli településekről.
Negyedszázaddal ezelőtt a régi városháza adott otthont a felújított nyári játékoknak, majd azt a helyszínt kinőve az akkori tanítóképző főiskola udvarán ácsolt színpadon mutatták be a produkciókat a mobil lelátókon ülő közönségnek. Öt éve a Nagyerdő fái alatt csaknem minden előadást teltházzal mutatnak be immár minőségi körülmények között.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója arról beszélt, hogy a környező országokat tekintve Magyarországon van a legtöbb nyári színház: több mint száz helyszínen játszanak rendszeresen az országban. Nagy dolognak nevezte, hogy ebben a versenyben öt év alatt a Nagyerdei Szabadtéri Játékoknak műsorpolitikával, érett gondolatokkal, a színpad adottságaival előkelő helyet kivívnia magának. Az idei programsorozatot május 29-én a Körhinta című színművel nyitják meg a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában. Az előadás hazajön, a történet itt született, részben innen indult el a siker útján ? utalt a Kossuth-díjas rendező a történet eredeti helyszínére, a Debrecen melletti egykori tanyavilágra.
Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház igazgatója kiemelte, hogy a szabadtéri játékokon most először mutatnak be operát: a Figaró házasságát a helyi társulat és a Co-Opera előadásában augusztus 12-én láthatja a közönség.
