Népmesét állít színpadra a Budapest Bábszínház

Színpad

 

A varázslat, a ráolvasás, az átkok, a kimondott szó ereje határozza meg az előadás a gyerek- és bábműfajban egyaránt először dolgozó költő, Szálinger Balázs által újragondolt nyelvi rétegét, amelyből a humor sem hiányzik. A közreműködők által élőben játszott, a szöveggel, ritmussal szervesülő, az előadásból megszülető zenét Kovács Márton jegyzi.

A Budapest Bábszínházban nem először dolgozó Veres András ? A brémai muzsikusok, valamint a felnőttek számára készült Bitódalok rendezője ? állítja színre a történetet. A rendező elmondta: sokan, sokszor dolgozták fel a Fehérlófiát a bábszínpadon is, és gyakran vélték mozdíthatatlan toposznak a benne található erős szimbólumokat. Ezzel az előadással azonban az a cél, hogy a mese viszonyrendszereit és az archaikus szimbólumok mai vonatkozásait kibontsák. Hozzátette: a szerkezetét tekintve lineáris történet egy beavatási szertartás, amelyből azonban hiányoznak az emberi szereplők, csak az emberfeletti és alatti világ képviselői vonulnak fel, s ettől tágul a mese világa kozmikussá, időn kívülivé.