Szintetizátorok, algoritmusok és Ligeti György műve a Magyar Zene Házában

Egyéb

Mire lett volna képes Ligeti György a mai technológiával az elektronikus zenében? Erre a kérdésre keresik a választ három ország művészeti egyetemének diákjai a Magyar Zene Házával együttműködésben.

A kísérleti művet elsőként a bécsi Klangtheater des Future Art Labban mutatták be novemberben, a produkció ezt követően Budapestre érkezik, ahol december 5-én a Magyar Zene Házában debütál. A turné utolsó állomása januárban a Berlini Művészeti Akadémia lesz.

Ligeti György születésének századik évfordulója alkalmából oktatási-előadói együttműködés jött létre a Magyar Zene Háza, a bécsi Universität für Musik, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia és a berlini Universität der Künste, illetve a Collegium Hungaricumok között. Az intézmények által delegált hallgatók Ligeti György zeneszerzési módszereinek tanulmányozásával és azok alkalmazásával írnak új elektroakusztikus művet, amelyet a három város kiemelt helyszínein mutatnak be.

Ligeti György a WDR stúdióban 1956 és 1958 között készített három darabján kívül nem folytatta elektronikus zenei kutatásait. Amit ekkor elektronikával jó minőségben szeretett volna megvalósítani, az a korabeli eszközökkel túlságosan összetett és munkaigényes lett volna. A Ligeti 100.101 projekt a zeneszerző életművének kutatására hívja meg a résztvevő diákokat egy alkotói folyamaton keresztül. A diákok számítógépek, analóg és digitális szintetizátorok és algoritmikus folyamatok segítségével kísérleteznek, hogy hallhatóvá tegyék, mi történne, ha a zeneszerzőnek gyorsabb és jobb technológiához lett volna hozzáférése.

A mű december 5-én kedden a Magyar Zene Háza Hangdómjában hallgatható meg 20.30-as kezdéssel.

Nyitóképen Ligeti György magyar zeneszerző 2000-ben Franciaországban. Fotó: Damien Meyer / AFP