Csók István festőművész születésének 150. évfordulója és kiemelkedő munkássága előtt egy emlékév keretében rója le tiszteletét az ország. ?Ha végigtekintünk ezen az életművön, akkor megállapíthatjuk, hogy nem tékozolta el azokat a lehetőségeket, amelyeket magával hozott.? Ki tudta aknázni a tehetségét és megalkotta mindazt, amit küldetésként kapott. Egy európai szintű életművet hagyott ránk, amelyre méltán lehetünk büszkék ? emlékezett meg Csók Istvánról Dr. Puskás Imre, kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár február 2-án a művész síremlékének megkoszorúzása alkalmából.
Az emlékév tovább folytatódott, február 14-én a cecei családi kúria előtt adták át a Csók Istvánt kalapban ábrázoló szobrot, február 27-én pedig L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke bemutatta a festőművész tiszteletére kibocsátott emlékérmét. ?Ez a 150. évforduló az utóbbi években kevésbé a művészettörténet fókuszában lévő, igen nagy életműre hívja föl a figyelmet? ? mondta el az államtitkár.
Csók, a derűs élet festője címmel nagyszabású tárlat nyílt február 13-án, a Várkert Bazár Testőrpalotájában. Az emlékkiállítás kurátora Gärtner Petra. A festmények a székesfehérvári Szent István Király Múzeumból, a Nemzeti Galériából, a Szépművészeti Múzeumból, a kaposvári Rippl-Rónai múzeumból, a szegedi Móra Ferenc múzeumból, a pécsi Janus Pannonius és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumból, illetve magángyűjtőktől származnak.
A kiállítást folyamatosan tematikus kísérő programok tették népszerűbbé. Valentin-nap alkalmából a Szabad, a CSÓK akcióval várták a párokat, nőnapra a Múzsa CSÓKjával, gyermeknapra a CSÓKolom, bejöhetek? című programmal készültek. A Múzeumok Éjszakáján pedig CSÓK, a család címmel Palotainé Kali Gabriella, a festőművész jogutódja és Csók Sándor, a művész unokaöccse mesélt a festőművész életéről.
A programokat szakmai konferencia-beszélgetés is kísérte. ?Kereste a maga útját: erős volt rajta a nyomás, főleg az, amit ő tett a saját vállára. Az útkeresés főleg munkássága első évtizedében volt fontos a számára, nagyon sok kétséggel küszködött? ? nyilatkozta a festőről a kurátor az április 8-i beszélgetésen.
A július 5-ig látogatható tárlatot a BúcsúCSÓK akció zárta, amelynek keretében az utolsó látogatók jutalomban részesültek, de az 5. a 10. és a 15. ezredik vendéget is megünnepelték. ?Szoktam olvasgatni a vendégkönyvet és azt látom, nagyon hálásak az emberek, hogy olyan kiállítás nyílt meg a Várkert Bazárban, amely elsősorban szórakoztatni akar és kikapcsolódást nyújtani a szépség és derű nyelvén? ? fogalmazott a kiállításról Rodics Eszter, a Csók István Emlékév főszervezője, aki egy izgalmas múzeumpedagógiai kiadványt is szerkesztett a tárlat mellé.
A Csók István Emlékév népszerűsítésére június 24-én vándorkiállítás indult útjára, amelynek első állomása a Tatai Vár volt, később Balatonfüredre, Keszthelyre, Székesfehérvárra, Győrbe és Pusztakengyelbe is ellátogatnak. Novemberben pedig állandó kiállítás nyílik a Cecei Csók István Emlékházban, ahol a család kúriája is végre megtekinthető lesz. Az emlékévet a már megújult síremlék mellett február 1-én zárják majd, a festőművész halálának 55. évfordulóján.
