Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű mellett első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az emlékmű az ezt követő években országos jelentőségű búcsújáróhellyé vált. Az első világháború alatt a látványos ünnepségek szüneteltek, az 1919-es forradalom eseményei pedig gátolták a szobor körüli évenkénti búcsújárást. A búcsú a harmincas években éledt újjá, s időpontja augusztusról szeptemberre került át. A búcsújárásnak a második világháború vetett véget.
A második világháborút és a földosztást követően a szobori búcsú kiüresedett, utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget az emlékműnél, szeptemberben, a régi hagyományok szerint. Később, a hetvenes évek elején Losonczi Pál döntött arról, hogy az ópusztaszeri nemzeti emlékhely fő rendezvénye augusztus 20. legyen: az új kenyér és az alkotmány ünnepe.
Vasárnap az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a múlt század eleji búcsú hangulatát szeretnénk felidézni. Mint arról korábban beszámoltunk, az idei esemény különlegessége, hogy az 1938-as esztendőhöz hasonlóan újra székelykaput szentelnek a búcsú napján.
Vasárnap délelőtt az emlékparkban kiállítás nyílik Bálinth Zoltán Székelyföldet bemutató gyűjteményéből. Az érdeklődők a környékbeliek által felajánlott tárgyakból, emlékekből összeállított tárlaton megismerkedhetnek a szobori búcsú történetével is. Az ünnepre érkező zarándokok számára a szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök celebrálja a romtemplom területén, a búcsú záróműsorát pedig a dévai Szent Ferenc alapítvány gondozottjai adják.
