 |
| Árpád-emlékmű |
Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékműnél első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az emlékmű az ezt követő években országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé vált. Az első világháború alatt a látványos ünnepségek szüneteltek, az 1919-es forradalom eseményei pedig gátolták a szobor körüli évenkénti búcsújárást. A szokás a harmincas években éledt újjá, és időpontja augusztusról szeptemberre került át. A búcsújárást a második világháború megszakította.
A háborút és a földosztást követően az esemény kiüresedett, utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget az emlékműnél a régi tradíciók szerint. Az ünnep hagyományát 2007-ben Árpád vezér halálának ezerszázadik és az első Szobori búcsú száztizedik évfordulóján élesztette újjá a park vezetése.
Az ünnepi alkalom fő eseménye a monostor romjai között 11 órakor kezdődő szentmise lesz, amelyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrál, de az emlékpark egész nap színes és tartalmas programokkal várja látogatóit. Kora délután az Árpád-emlékmű előtti színpadon történelmi dalok, imák, Mária-énekek, középkori népi dallamok csendülnek fel Szvorák Katalin Liszt-díjas népdalénekes előadásában, ezt követően az Üllési Fonó Néptáncegyüttes műsorát és az Aranyszamár Bábszínház előadását láthatják a vendégek.
A skanzen 1920-as évekből származó iskolájában és az épület környékén kemencés sütögetéssel, kézműves-bemutatókkal és foglalkozásokkal, körhintával, ügyességi játékokkal várják a gyermekeket.
