Katonai tiszteletadás mellett felavatták Czetz Jánosnak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának lovasszobrát pénteken Budapest III. kerületében, ezzel átadták a Lékai bíboros téri 1948-49-es emlékparkot.

Bús Balázs kerületi polgármester azt mondta, a
hősiesség és a szabadságvágy az, amivel pontosan írható le a 19. századi magyar
történelem véráztatta pillanataiban is helytálló katonáink viselkedése. Az
1848-49-es forradalom erdélyi csapatainak parancsnoka, a fiatal Czetz János
honvédtábornok sem kivétel ez alól. Hozzátette, ugyanakkor nem a
hányattatásokra és az üldözöttségre emlékezünk, hanem arra a harcos
hazaszeretetre, amely újabb és újabb célok felé, újabb katonai feladatok
elvégzésére sarkallta Czetz Jánost.

Az egykori honvéd parancsnok ugyanis a világosi fegyverletétel után hosszú, években mérhető utat tett meg, míg végül egy másik kontinensen új otthonra talált. Spanyol feleségével 1860-ban Argentínában telepedett le, de ott sem maradt tétlen. Komoly érdemeket szerzett az ottani katonai akadémia megalapításában és működtetésében – idézte fel a polgármester-

A szobornak helyet adó 1848-49-es emlékpark létrehozása,
a Lékai bíboros tér megújítása közösségi tervezéssel történt. Az argentin
nagykövetséggel 2016-ban nemzetközi szoborpályázatot írtak ki Czetz János
szobrának elkészítésére. A meghívásos pályázaton Vivianne Duchini argentin
szobrászművész tervére esett a bírálóbizottság választása.

A tér megújítását a kormány mintegy 470 millió
forintos támogatása tette lehetővé.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: a mi
feladatunk úgy emlékezni 1848-1849 hőseire, hogy „az őket megillető méltó
helyre kerüljenek a nemzeti emlékezetben". Méltón emlékezni azonban csak
akkor lehet, ha tetteinkben valóban megjelennek a szabadságharc értékei –
mondta.

 „Nehéz helyzetekben jó döntést csak tiszta értékek alapján, igazunk biztos tudatában és az egész nemzet javát szolgálva lehet hozni. 1848 forradalma azonban olyan erkölcsi alapot ad nekünk, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük" – jelentette ki Varga Mihály.

Szólt arról is, hogy Czetz János a hadi sérülései
miatt a végső csatározásokban nem vehetett részt, de a szabadságharc alatti
cselekményei miatt később menekülni kényszerült. Előre láthatta sorsát, amely
hazájában várt volna rá: ő lett volna az „aradi tizennegyedik”.

Maximiliano Gregorio-Cernadas argentin nagykövet
elmondta:  Czetz János (Juan Fernando
Czetz) Argentínában komoly katonakarriert épített, a katonai akadémia egyik
alapítója és egyik első igazgatója volt. Ő a legkiválóbb példa a két ország
közötti kapcsolatra, arra, mennyire jól lehet együttműködni.

A nagykövet úgy fogalmazott: „a szobrot tekinthetjük Czetz
tábornok élete olyan metaforájának, amelyen keresztül egyértelművé válik az,
hogy mi, argentinok és magyarok nemcsak együtt tudunk dolgozni, hanem még
nagyszerű és értékes dolgokat is tudunk létrehozni".