Egy nemrég előkerült levélgyűjtemény, amellyel a Darwin-kollekciót szeretnék teljessé tenni, rávilágít arra, hogy a kutató szerette volna megfejteni: van-e evolúciós jelentősége a hajszínnek a párválasztásban vagy a sikeres életben. A kutató előfeltevése szerint egyre több lesz a sötét hajú, sikeres nő, aki hamarabb férjhez megy és gyereke születik, míg a szőkék egyedül maradnak, és csak jóval később szülnek.
 |
| Charles Darwin |
Ezt bizonyítandó Darwin több helyről, így a bristoli királyi kórházból kért adatokat, miszerint az ott ápolt nők adatait és hajszínét is küldjék el neki. Dr. John Beddoe 1869-ben három levélben küldött adatokat Darwinnak a női páciensekről. Az első szerint a házas nők 52 százalékának sötét a haja, és alig 15 százalékuk szőke. Ezzel ellentétes tendenciát sugallt viszont, hogy az egyedülállók közül 39 százalék volt sötét hajú, és 22 százalék a szőke.
A vizsgálatot a tudós a Fajok eredete megjelenése után egy évtizeddel folytatta le, és dr. Alison Pearn, a Cambridge-i Egyetem Darwin levelezési projekt társigazgatója szerint a férfi nagyon komolyan vette a "szőke-kérdést", és komoly számításokat végzett az orvosoktól kapott adatokból. A kutató megszállottan próbálta megfejteni, hogy a hajszínnek milyen szerepe van a szexuális partner kiválasztásában, illetve azt, hogy ténylegesen igaz lehet-e, hogy a szőkék sikertelenségük miatt az evolúció során szép lassan eltűnnek majd.
Az adatokból végül semmilyen tudományos következtetést nem lehetett levonni, így a férfi ekkor feladta az elmélet bizonyítására tett kísérleteit. Dr. Pearn szerint ez a furcsa kutatás is a szexuális szelekció elméletének kutatásába illeszkedett, amelynek során Darwin azt is szerette volna bebizonyítani, hogy azok a fajok maradnak fenn, amelyek szexuálisan is vonzóbbak.
A Darwin levelezését gyűjtő projektben (Darwin Correspondence Project) eddig 15 ezer írást katalogizáltak. Ezek nagy része különböző alapítványok birtokában van, és darabonként több ezer eurót érnek, míg mások a mai napig magánszemélyek tulajdonában találhatók. A projekt egyedülálló betekintést biztosít Darwin életébe és utazásaiba, bár az írások legtöbbje dátum- és helymegjelölés nélküli, így nagyon nehéz az értelmezésük és egységes kezelésük. A datálásban csak a levélpapírok és tinta vizsgálata segíti a kutatókat.
Ha pedig ez nem lenne elég: Darwin nagyon sok olyan rövidítést, kulcs- és kódszót használt, ami a mai SMS-ekben használt emotikonokhoz hasonlít, ám ezek egyáltalán nem közismertek, így a kutatók akár egy sor értelmezésével is heteket tölthetnek.
