? A színpadon látható, hogy erős figyelme van. Ez a próbákon is jellemző?
? Szerintem alapvetően igen ? de előfordul néha, hogy dekoncentrált vagyok.
? Az énekléshez nem kell még nagyobb figyelem?
? Máshogy kell odafigyelni. Nagyon hiányzik, hogy külön énekórára járjak, illetve a dohányzás sem használ a hangomnak.
? Mennyire van ideje a beszédhanggal foglalkozni ? egyáltalán szokás ilyennel bíbelődni?
? Nyilván szerepe válogatja. Ha egy figura annyira közel van a saját személyiségemhez, akkor kevesebbet kell ezen külön dolgozni. Azonban a mostani szerepem éppen eltér ettől.
? Ezek szerint nehezebb feladata lesz?
? Nem nehezebb, inkább másmilyen, mint a legutóbbi szerepeim. Pintér Béla belőlünk, színészekből kiindulva írja a szöveget, így óhatatlanul is jelen lesz valami abból, amilyennek ő lát minket. Most azonban szeretem, hogy nem kézenfekvő nekem ez a figura. Bár nem nagy és bonyolult szerep, de más, mint a korábbiak.
? Vajon ez szándékos?
? Talán igen.
? Ezek szerint lehet tőle ilyet kérni?
? Nem. Megírja azt a darabot, amelyik foglalkoztatja, aztán néha kikéri a véleményünket, adott esetben átírja, ha úgy látja, nem működik. De nem haraphatjuk ki a magunk szerepét az egészből, hogy aztán azzal bármit kezdjünk. Például nem csinálhatunk kicsi szerepből nagyot ? különböző ötletekkel. Pintér Béla súlyozza a megírt darabot a próbák során, nem pedig a színészek. De mindenki a maga temperamentuma szerint nyilvánul meg a feladat kapcsán, én például meg szoktam mondani, mi a meglátásom adott esetben.
? Annak idején a Vígszínházból szerződött át, kőszínházból függetlenbe. Eléggé meggondolta ezt akkor?
? Igen, több évet végigdolgoztam ott. Voltak jó feladataim, de néha azt éreztem, hogy a havi fix fizetés, saját öltöző és a többi kényelmi tényező ellenére mégis másfajta inspirációra vágyom. Úgy éreztem, hogy nem tudok elég jó formában lenni, nincs elég önbizalmam, márpedig ebben a szakmában az elemien fontos. Hiába vettem részt olyan nagyszerű előadásokban, amelyek szakmailag kifogástalanok voltak, bátran vállaltak kockázatot, de a közönség értetlenül fogadta, mert nem arra készült. Ez persze egy helyzet, amelyben vagy benne akar valaki maradni vagy nem.
? Adódik is a kérdés: mi a színház, és szerepe a társadalmi közegben?
? A válasz pedig a döntésem volt. Egy független társulat ? úgy gondoltam akkor és most is ? rétegszínházként működik, az anyagi bizonytalanság határán, de a közönségének fontosabb, hogy ne mondjam, életbevágóbb az egész.
? És néha nem gondolja, hogy mégsem lenne rossz egy öltöző és a többi?
? Egyrészt nekem fontos, hogy olyan dolgot csinálhassak, amiben hiszek. Pintér Béla színháza ilyen, úgyhogy jó helyen vagyok. Másrészt a magyar színházi világ egyre megkövültebb, egyre kisebb a mozgástér ? egyébként ezen belül nekem nincs is okom panaszra, mert minden évadban részt vehettem más munkában is, ami mindig nagyon üdítő.
? De nem lesz Irina vagy Nóra, hogy ne mondjam tovább.
? Azt nem mondom, hogy néha nem tudnék ilyen szerepeket is elképzelni, sőt. Ám Béla mellett időről időre vannak külső munkáim is, néha adódik klasszikus is, ami legalább nyomokban tartalmaz mondjuk Shakespeare-t. A változatosság gyönyörködtet. Tulajdonképpen érdekes lenne együttműködni koprodukciókban más társulatokkal is, de ebben a szférában ez valahogy nem szokás. Talán a színészek jobban barátkoznak egymással, mint a rendezők és a színházvezetők.
? Az új szerepe tehát másmilyen, mint az eddigiek.
? Egy grófnő vagyok, a főhős édesanyja. Szelíd és intelligens figura.
? Ez térne el a karakterétől? Hát nem éppen ilyen?
? Az eddigi szerepeim alapján egy harcosabb, keményebb alak vagyok ? mármint Pintér Béla meglátása szerint. És tényleg elég szókimondó vagyok: nem szoktam elhallgatni a véleményemet. Szerintem ő ezt az oldalamat ismeri inkább, ezért szeret ilyen figurákat írni nekem. De ez a mostani biztosan eltér attól a konfliktusostól, amilyennek néha mutatkozni szoktam.
? Szóval ez rendes, elegáns nő, mint amilyen egy hagyományos színésznő. Azért nem lesz ez az alkatától nagyon eltérő.
? Ha arra gondol, hogy milyen vagyok civilben? nem tudom, mindig nagyon meglepődöm, ha valaki felismer. Ez persze ritkán esik meg.
