A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben március 25-én, Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra a Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész, egy előadóművész és egy komponista nevét.

Bartók-Pásztory_dij_2024_Beischer-Szokolay.jpg
Beischer-Matyó Tamás Erkel-díjas zeneszerző és Szokolay Balázs Liszt-díjas zongoraművész. Fotó: Zeneakadémia és Mudra László

Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, 1984 óta minden esztendőben olyan, kimagasló tevékenységet végző magyar művészek kaphatják meg, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, a bartóki szellemiség megőrzéséhez.

Szokolay Balázs Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia tanára, már több évtizede a hazai és nemzetközi hangversenyélet magasan jegyzett személyisége, a magyar zene nagykövete szerte Európában és a világban – írta a díjazottról laudációjában Falvai Sándor zongoraművész, a Zeneakadémia professor emeritusa és volt rektora. „Ahhoz a művésztípushoz tartozik, akinek génjeiben van a zene. Ezt a mélyről fakadó, természetes, őszinte és erős kapcsolatot éreztem mindig játékát hallgatva, és ezt honorálta szeretetével és lelkesedésével hangversenyeinek közönsége is” – hangsúlyozza.

Beischer-Matyó Tamás Erkel-díjas zeneszerző, egyetemi adjunktus a magyar zenei élet elismert alkotója, életművének egyik fontos eleme a vokális zene – olvasható Bella Máté zeneszerző, a Zeneakadémia oktatójának méltatásában. „A magyar zeneszerzés tradíciónak máig meghatározó része a Kodály Zoltán nevével fémjelzett kórustradíció, amely amellett, hogy nemzetközileg is meghatározó, hatása a mai napig transzgenerációs sémaként is működik a magyar zeneszerzők vokális gondolkodásában. Beischer-Matyó Tamás művészete az igen míves magyar vokális zenei hagyományból bontakozik ki és lép a modernitás útjára, a lehető legmagasabb szintű mesterségbeli tudással és alkotói elkötelezettséggel. A 21. századi vokális zene romantikus természetű és érzelmű mestere, aki a műveit addig csiszolja, amíg meg nem találja tökéletes formájukat. Olyan szerző, akit kifejezetten inspirál a szövegek érzelemközpontú, ezáltal zenéjén keresztül direkt módon is érvényre jutó kifejezésmódja” – teszi hozzá.

Pályaképek

Szokolay Balázs 1961-ben született, 1970-ben került a Zeneakadémia előkészítő tagozatára, ahol 1977-ig Máthé Miklósné tanította. Ezt követően Kadosa Pál és Kocsis Zoltán növendékeként tanult az intézményben, zongoraművészi diplomáját 1983-ban szerezte meg. Még ez előtt, rangos hazai és külföldi versenyeken aratott sikerei nyomán elindult művészpályája. Gazdag repertoárja minden stílust magában foglal Bachtól és Mozarttól Bartókig és Kurtágig. Hivatott Liszt-előadó. Néhány évvel ezelőtt készült h-moll szonáta felvételét a kritika nagy lelkesedéssel fogadta. Több mint 60 CD-felvétele készült, Grieg-lemeze 1992-ben az év albuma lett Londonban. Kamarazenészként gyakran lépett fel Perényi Miklóssal, Kocsis Zoltánnal, az Amadinda együttessel, a külföldi partnerek hosszú sorából Clemens Hagen, Jean-Efflam Bavouzet és Aurele Nicolet emelendő ki. A világ több rangos intézményében tartott mesterkurzust, vagy volt vendégprofesszor.

Beischer-Matyó Tamás 1972-ben született, zenei tanulmányait a Pécsi Művészeti Szakközépiskola karvezetés és zeneszerzés szakán kezdte el 1987-ben, Győrffy István osztályában, a Zeneakadémián 1991-től először karvezetés és ének-zenetanár, majd a következő évtől később zeneszerzés szakon tanult, ahol főtárgy tanárai Orbán György és Soproni József, karvezetés tanárai pedig Párkai István és Hartyányi Judit voltak. Az intézményben 2011-ben szerzett doktori fokozatot. 1997-től 2010-ig a Bartók Konzervatórium összhangzattan tanára volt, 1998-tól 2023-ig pedig a Zeneakadémián szolfézst, zeneelméletet, transzponálást és partitúraolvasást oktatott. Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít zenei írás és olvasás tárgyat. Tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és köztestületi tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Olyan jelentős együttesek mutatják be kompozícióit, mint a debreceni Kodály Kórus, az Angelica Leánykar, a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Énekkara. Hangszeres műveit jelentős együttesek mutatták be, például az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a Budafoki Dohnányi Zenekar és az Anima Musicae Kamarazenekar. Jelentős számú kamaraműve és zenekari darabaja mellett kiemelkedik öt operája, három oratóriuma, nyolc kantátája, ötvenhárom kórusműve és hatvanöt különböző hangfajokra írt dalkölteménye.