5f414367-b8bc-40fc-a9c7-2c937ee3db9e.jpg

Szólistapárokat kért fel az Anima Musicae

Szólistapárok lépnek fel az Anima Musicae november 20-án kezdődő, Grandioso című koncertsorozatában a budapesti Zeneakadémián.

Az első esten Alekszandra Truszova zongoraművész és Kirill Truszov hegedűművész lép színpadra. A koncerten Mendelssohn d-moll kettősversenye, Antonín Dvorák, Brahms és Balogh Máté művei szólalnak meg.

A sorozat második estjén, 2025. február 13-án Alekszandr Szitkoveckij hegedűművész és Makszim Riszanov brácsaművész érkezik a zenekar élére. A Magyarországon élő ukrán-brit brácsaművész és az orosz származású brit hegedűművész először játszik együtt a Zeneakadémia színpadán Mozart Esz-dúr sinfonia concertante művében. A műsorban Haydn, Britten és Bartók műveinek új, vonószenekari átiratai is elhangzanak az Anima Musicae előadásában.

A sorozat zárásaként 2025. április 12-én Baráti Kristóf és Kelemen Barnabás hegedűművész játékát Arvo Pärt Tabula Rasa című művében, valamint Gustav Holst Kettősversenyében követheti a közönség. A szólisták ezúttal karmesterként is színre lépnek Kodály és Beethoven műveit vezényelve.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – március 26.

Papp László-emlékbélyeg készült, francia lovagrend kitüntetését kapta meg Enyedi Ildikó, közel négyszázan jelentkeztek a Müpa karmesterversenyére, idén is lesz Versünnep – hírösszefoglalónk.

Dobozy Borbála csembalóművész és Csalog Gábor zongoraművész kapta a Bartók–Pásztory-díjat

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést.

Űrkorszak, harmonikavarázs és a vácrátóti botanikus kert titkos élete – Programajánló

Magyarország és az űrkorszak, ember és algoritmus párbeszéde a zenében, harmonikavarázs a Fonóban, beszélgetés Bodor Ádám megfilmesített műveiről, legendás fotósok képei és egy óriási Leica fényképezőgép Egerben – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”

Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.