A szombaton megnyíló bemutatón a látogatókat két híres kép fogadja majd a bejáratnál: az Önarckép pipával című festmény már látható, míg a Parasztasszony fehér főkötővel című alkotás ezután érkezik meg Bernből. A terem végén pedig a tárlat egyik legnagyobb méretű festménye, a Vízimalom Gennepnél című kép lesz látható. Az 1853-1890 között élt holland festő minden művét egy-egy, szárnyasoltárra hasonlító installációban helyezték el. Az alkotásokat a múzeum három csarnokában állítják ki.
A látogatóknak törhetetlen üvegből készült zsilipkapun kell belépniük, ez egyrészt biztonsági célokat szolgál, másrészt a klímaviszonyokat szabályozza. Baán László, a centenáriumát ünneplő intézmény főigazgatója a bejáráson minden idők legdrágább magyarországi kiállításának nevezte a 400 millió forintból megvalósuló tárlatot. Megismételte: a kiállított képek biztosítási értéke meghaladja 150 milliárd forintot. Az amszterdami múzeummal történő egyeztetések után 100 millió forintos biztonsági fejlesztés történt a múzeumban.
Geskó Judit, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás rendezői arra törekedtek, hogy a művész teljes életművének bemutatása mellett az alkotóról kialakult képet is árnyalják. Ne a magányos festőzseni, hanem egy tudatosan alkotó, a művészeti hagyományokat ismerő és alkalmazó festő jelenjen meg - tette hozzá. A kurátor szerint a képeket úgy válogatták, hogy a legismertebb művek mellett a kevésbé ismert, de kiváló alkotásokat is bemutassák. A Vincent van Gogh életművét 1881 és 1890 között bemutató monografikus rész 43 festményt, 24 rajzot és 10 grafikát (litográfiát és rézkarcot) mutat be.
A válogatásban nagy súllyal szerepel az életmű első, hollandiai szakasza. A korszak sötétebb tónusú képei között látható a festő Nuenenben alkotott takács-sorozata és a parasztokról, asszonyokról készült képei is. Szintén látható az 1881-ben Ettenben festett Varró nő című alkotása is. A festő párizsi korszakának alkotásai egy újabb külön egységben jelennek meg. Ezeken a műveken - mint például az 1889-ben alkotott Egy pár bőrcipő című festmény, valamint több csendélete, tájképe - már láthatóak Vincent van Gogh művészetének sajátos vonásai is. A művész talán legtöbbek által ismert napraforgós képei közül pedig a Két levágott napraforgó című festmény látható.
A kiállításon külön egységként láthatóak olyan sokszorosított japán fametszetek, amelyek Vincent van Gogh gyűjteményében is megtalálhatóak voltak. A kéttucatnyi metszetet magyarországi gyűjteményekből válogatta a múzeum. A tárlat záró részében a holland mesternek a 20. század eleji magyar művészetre gyakorolt hatásával ismerkedhetnek az érdeklődők. Itt állították ki a művészettörténész szerint hasonló alkotói attitűddel dolgozó Csontváry Kosztka Tivadar Zarándoklat a cédrushoz című képét, emellett látható Munkácsy Mihály Köpülő asszony című képe is. A kiállításon a holland mester első éveit meghatározó alkotók, köztük Rembrandt, Delacroix, Daubigny és Millet egy-egy jelentős művét is bemutatják, összesen 150 festményt, rajzot és sokszorosított grafikát tár a nagyközönség elé a Szépművészeti Múzeum.
Korábbi közlések szerint a tárlatra több mint 40 gyűjteményből, köztük az amszterdami Van Gogh Múzeumból, a párizsi Musée D'Orsay-ból, a New York-i The Metropolitan Museum of Artból, valamint a washingtoni National Gallery of Artból is érkeznek remekművek. A három és fél hónapig nyitva tartó tárlaton a külföldi múzeumoktól kölcsönzött képek mellett a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő rajzok és grafikák, valamint egykor hazai magángyűjteményekben őrzött művek is megtekinthetők.
A Szépművészeti Múzeum már november 2-tól megkezdte a jegyek árusítását a tárlatra, az intézmény tájékoztatása szerint eddig csaknem 20 ezer jegy kelt el elővételben a tárlatra.
(Múlt-kor/MTI)
