A tárlat Czóbel Béla, illetve felesége, Modok Mária kortárs művészekkel kialakított viszonyrendszerét mutatja be a párizsi és a magyarországi, benne a szentendrei évekkel – mondta el az MTI-nek Muladi Brigitta művészettörténész, a tárlat kurátora.
A kiállítás különböző alkotók művein keresztül helyezi összefüggésbe Czóbel és Modok kapcsolódási rendszerét, és teszi érzékelhetővé vizuálisan a házaspárt körülvevő művészeti közeget, fókuszban a párizsi és a szentendrei évekkel. A kapcsolódások asszociatív módon rajzolják meg ezt a hálót, kiemelve egy-egy csomópontot. Így válik kiindulóponttá a tárlatban a kortárs jóbarát, Kernstok Károly vagy a Czóbel festészetben megtett első lépéseit megerősítő Rippl-Rónai József „kapszulakiállítása”, hogy azután innen kiindulva táruljon fel az az összefüggésrendszer, amelyben helyet kap Berény Róbert, Gráber Margit, Egry József, Ilosvai-Varga István, Kmetty János, Perlrott Csaba, Szántó Piroska, Tihanyi Lajos, Vörös Géza, Ziffer Sándor egy-egy alkotása. De látható lesz báró Hatvany Ferenc néhány műve is, akivel szoros személyes viszonyt ápolt.
A párizsi időszak atmoszféráját George Braque eredeti műve mellett művészi másolatokból álló grafikai szekció idézi fel Henri Matisse, Amedeo Modigliani, Pablo Picasso, Auguste Renoir, Paul Cézanne, Marc Chagall művein keresztül. Sokuktól a szentendrei műterem falán is voltak képek, mintegy montázsszerűen vették körül őket a párizsi barátok reprodukciói – emlékeztetett Muladi Brigitta.
A tárlatban megjelenik Czóbel és Modok önarcképe is.
Hiszen fontos az is, hogyan interpretálták magukat, illetve egyfajta sűrűsödési pont a szentendrei vonulat is. „Itt azok a képek kapnak helyet, amelyek párhuzamokat kínálnak akár témát, akár helyszínt tekintve, felvillantva azt, hogy mit csináltak a Szentendrén alkotó művészek abban az időszakban, amikor a legtöbben Párizsba mentek, és próbálták magukba szívni az impulzusokat.”
A közönséget idővonal segíti majd a tájékozódásban dátumokkal, helyszínekkel, nevekkel, ezzel támogatva a mozaikok összerakását.
A kiállításban a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjteménye, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, az Antal-Lusztig kollekció, Klein Gábor, valamint több magánygyűjtemény ritkán látott darabja együtt rajzolja ki a különböző alkotói pályákat és a közös utakat – emelte ki a kurátor.
A tárlat egyik különlegessége, hogy több olyan kép is látható az MNG-től, amelyet kifejezetten a Ferenczy Múzeumi Centrum kérésére restauráltak, és ebben a formában még nem került közönség elé. Ilyen például Rippl-Rónai Lazarine portréja, Kernstok Károly Magányos lovasa, Hatvany Ferenc egy dekoratív aktja, továbbá látható Klein Gábor gyűjtő három frissen vásárolt Czóbel-grafikája és festménye is.
A most újjáalakuló állandó Czóbel-kiállítás a Kubinyi Ágoston Program pályázati támogatásával valósult meg és jövő április végéig látható.
A nyitóképet Deim Balázs készítette.
