?Ma már nem az ellenségeskedés és a háborúskodás képe lebeg előttünk, amikor a korszakra gondolunk? ? fogalmazott az államtitkár emlékeztetve arra, hogy a magyar kormány idén emlékévet szentelt Szigetvár 450 évvel ezelőtt történt hősies helytállásának.
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere hangsúlyozta, hogy a szőnyegkiállítás pótolja azt a hiányt, hogy a pécsi Csontváry-képek zöme augusztus 20-ig Csíkszeredán látható. A városvezető kitért arra is, hogy Magyarországon éppen a török hatás miatt alakult ki Európában egyedülálló szőnyegkultúra, amely a magyar polgárság kultúrájának fontos részévé vált.
Az MTI-nek eljuttatott tájékoztató szerint az Iparművészeti Múzeum a világ második leggazdagabb oszmán-török szőnyeggyűjteményével rendelkezik. A Magyar Királyság és Erdély területére ? az Oszmán Birodalommal folytatott diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok révén a 16?17. század folyamán ? számos értékes keleti portéka, köztük szőnyeg került, amelyek a magyar nemesi kúriák gyakori darabjai voltak.
A szőnyegeket rendszerint nem a padlóra tették, hanem asztalterítőként használták, falra akasztották, esküvők idején a menyasszony és a vőlegény lába alá, temetéskor a ravatalra terítették, vagy az egyháznak ajándékozták, és gyakori tartozékai voltak az ünnepi vagy hadi sátraknak is.
A török szőnyegek e népszerűségének köszönhetően maradt fenn Magyarországon és Erdélyben az egykor divatos török szőnyegtípusok számos változata. A tárlat látogatói egyaránt megtekinthetik az erősen geometrikus mintájú, úgynevezett Holbein- és a 16?17. századi, egyéb típusú oszmán-török szőnyegek más változatait.
Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója felidézte, hogy a gyűjtemény darabjait negyedszer láthatja a közönség: először 1991-ben mutatták be a keszthelyi Festetics-kastélyban, majd 2007 és 2010 között volt látható az Iparművészeti Múzeumban egy Pásztor Emese kurátor által összeállított anyag, amely 2015-ben mutatkozott be az isztambuli Iszlám Múzeumban. A pécsi kiállítás augusztus 20-ig látogatható.
Forrás: MTI
