Tizennegyedik alkalommal rendezték meg az Országos Kegyelet és Emlékezet Konferenciát a Magyarság Házában, melyen a nemzeti emlékhelyek megőrzésének módjairól, rekonstrukciójuk mikéntjéről prezentáltak az előadók. A tanácskozáson felszólalt Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter és L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára is.
?Nincs önazonosság emlékezet nélkül ? nyitotta beszédét Trócsányi László. ? Ha újrakeressük identitásunkat, ebben a kegyelet-, az emlékezet kultúrájának nagy szerepe van.? Majd csatlakozva Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnökének köszöntő szavaihoz, hivatkozott az Alaptörvényre, mely szerint ?Alaptörvényünk szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.? Ezt követően a nyugati kultúrának az emlékhelyekkel, temetőkkel való erős viszonyáról ejtett szót. ?Abban a kultúrkörben, amelyben élünk, az emlékezetnek, az elődeink iránti tiszteletnek, a kegyeletnek nagy szerepe van? ? mondta el. A múlt, a múltbeli események, az egykor éltek hagyatékainak, mementóinak fontosságára is felhívta a figyelmet az igazságügyi miniszter, hiszen ? mint az Alaptörvény idézett mondatának bizonysága ? ?a nemzeti kegyeletnek az ápolása semmiképpen sem öncélú múltba tekintés: a múlt átadása sokkal inkább a jövő érdekében végzett munka. Tanulás: elménk és szívünk művelése.? Trócsányi László végül megjegyezte, hogy mindez nem pusztán a híres történelmi személyiségek esetében mondható el, hanem ?minden ember történelmi személy, és mindenkire büszkék lehetünk, akik a közösség alkotóerejéhez hozzájárultak.?
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára a jelenleg is zajló, illetve befejezett emlékhely-rekonstrukciós beruházásokról, azok jellegéről számolt be előadásában két mauzóleumot, a Széchenyi- és Festetics-mauzóleumokat kiemelve. Megosztotta gondolatait a november 19-ei, Szigetváron tett látogatásával kapcsolatban, mely szerint ezek a rekonstrukciós tervezetek, az ezzel kapcsolatban generált politikai viták a nemzetközi politikai fejleményekkel egyetemben mind ?súlyos identitáskérdéseket vetnek föl, amelyek egyébként semmilyen módon nem választhatók el a nemzeti emlékezet kérdéseitől, és az emlékezetpolitikától.? Majd a két mauzóleum felújítási munkálatainak jellegéről és eredményeiről számolt be, melyekről fényképeket is bemutatott. A Széchenyi-mauzóleum rekonstrukciója kapcsán megjegyezte, hogy ?annak az identitáserősítő programnak a keretében valósulhatott ez meg, amelyet a Kormány végigvisz,? és kifejezetten fontos feladatnak tartja azt, hogy az egyik első vidéki mauzóleum, családi kripta felújítása végbemenjen és látogathatóvá váljon országszerte ? mint több, felújításra váró emlékezethely is.
