A szövetségesek új légioffenzívával kísérlik meg a német hadiipar lerombolását. A bombatámadások célját főként a Halle és Merseburg körüli közép-németországi iparvidék mesterséges hajtóanyagot előállító gyárai alkotják. A német hadvezetés számára a fegyver- és lőszerutánpótlás mellett a romániai és a szovjet olajmezők elvesztése után, a mesterségesen előállított üzemanyag elsőrendű jelentőséggel bír. Üzemanyag nélkül nem képesek a szövetségeseknek az "Európa erőd" elleni rohamát feltartóztatni. A szövetségesek légifölénye és az állandó bombatámadások ellenére a német hadiipari termelés 1944 nyarán érte el csúcspontját. A racionalizálás és a tömeges gyártás segítségével a többi között 276639 gépfegyvert (1941: 85810), 8339 harckocsit (3250) és 38122 repülőgépet (12254) állítottak elő. A szövetségesek fölényét azonban minden erőfeszítés ellenére sem lehetett behozni. Míg Németországban a háború hét éve alatt összesen 92770 különféle repülőgépet gyártottak, addig egyedül az USA öt év alatt 297000-nél többet állított elő. Adolf Hitler hibás döntései következtében az egyetlen német "csodafegyver" gyártásával, amely a szövetséges bombavetők flottáját képes lett volna feltartóztatni, két évet késtek. Noha az Me 262 sugárhajtású vadászrepülőgép már 1942-ben sorozatgyártásra készen állt, csak 1944-ben került bevetésre.
