Szüfrazsett-merénylőtől féltették az angol miniszterelnököt

Kultpol

brit levéltár Kew-i épületében kiállított kormányzati és rendőrségi feljegyzések szerint egy informátor a szüfrazsett-mozgalomban két jól képzett nő szervezkedéséről tájékoztatta a hatóságokat. Egyikük "félőrült" és a tüntetéseket szervezi, míg a másik azt tervezi, hogy lelövi a női mozgalommal szembeni ellenszenvéről híressé vált Herbert Asquith miniszterelnököt.
 

A Scotland Yard nem sokkal a jelentés beérkezése után nyomozókat küldött az informátorhoz, akiről kiderült, hogy maga is az egyik szüfrazsett-szervezet, a Women's Freedom League (Női Szabadság Liga) tagja volt, ám a miniszterelnök sógornőjeként az efféle erőszakot elítélte.

A rendőrök informátora arról számolt be, hogy a nők egy londoni lőtéren gyakorolnak céllövést, ám nevüket nem volt hajlandó felfedni. Az informátor azt is elmondta a hatóságoknak, hogy legalább öt olyan nő van a szervezetben, akik hasonló bűncselekmények elkövetésére készülnek. Magáról elárulta, mindent megpróbált megtenni, hogy a lázadókat eltávolítsa a döntési pozícióból, és nagyon féltette Mr. Asquith-t.
Eközben a kormány megbeszélést tartott az ügyben, s megvitatta, hogy meddig mehet el a tüntető szüfrazsettekkel szemben. Hivatalosan ugyanis - jogalap hiján - nem léphettek fel. Ha a merénylet megakadályozása miatt kezdeményeznének intézkedést, ezzel a jelentés szerint annyira "feltüzelnék a félőrült nőket, hogy bizonyára megkísérelnék a merényletet. A tüntetők erőszakos eltávolítása pedig annyira feldühíthetné őket, hogy bizonyára elkövetnének valami hasonlót." A kívánt célt végül a tüntetők letartóztatásával sem érnék el - áll a jelentésben -, ugyanis rögtön mások vennék át a letartóztatottak helyét.
A rendőrség ki is szállt az informátor által megnevezett lőtérre, ahol a tulajdonos elismerte, hogy ott korábban valóban két nő gyakorolt Browning pisztolyokkal. A rendőrség megjelenése után azonban sosem látták többet a két nőt a londoni lőtereken - áll az egyik kézírásos feljegyzésben. A hatóságok így végül a női tüntetések engedélyezése mellett döntöttek, bár annak rendőri felügyeletét megkettőzték.

A nők csak 11 évvel később, 1918-ban kaptak először szavazati jogot.