A háború valószínűtlensége és brutális valósága egyszerre van jelen egész Európában és a világban az orosz–ukrán háború kitörése óta. A felnőttek bizonytalansága és nyugtalansága a gyerekekben is nyomot hagy, egyszerűen lehetetlen velük nem beszélgetni a közelünkben folyó harcokról. Ezekhez a beszélgetésekhez pedig jó alapot adhatnak a háborúról szóló gyerekkönyvek. Podcastajánló.

Nicola Davies-Rebecca Cobb: Amikor eljött a háború és Davide Cali: Az ellenség című könyvéről beszélget Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, tanár, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum (IGYIC) vezetője, Nényei Pál magyar szakos tanár, gyerekirodalmi szakértő, valamint a meghívott vendég, aki ezúttal Hoppál Mihály volt. Az ötgyerekes apuka szövegek zenei feldolgozása mellett Ukrajnából érkezett gyerekeket is tanít. Nyulász Péter műsorvezetőként irányította a beszélgetés fonalát, amelyhez két kisfiú is csatlakozott.

Hiánypótló könyvek

Hoppál Mihály azt az álláspontot képviselte, hogy azok a könyvek, amelyek a gyerekek nyelvén beszélnek a háborúról és a menekültkérdés valódi súlyáról, igazán hiánypótlók. A gyerekekkel való beszélgetés pedig azért is fontos, hogy megerősítsük őket a saját identitásukban.

Az Amikor eljött a háború című könyvről Harmath Artemisz elmondta, hogy elsősorban a vizualitás nyelvén beszél nagyon konkrétan a háborúról. Biztosan egészen más olyan gyerekekkel olvasni, akik átélték az eseményt, mint olyanokkal, akik csak hallottak róla. Ennek a könyvnek az a különlegessége, hogy egy háború elől menekülő gyerek az elbeszélő. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egy ilyen kötet újra felidézi az érintett gyerekekben a háborús traumákat, és ezért inkább kerülik a témát.

Nyulász Péter azt kérdezte Nényei Páltól, hogy háború és a menekültprobléma mennyire lehet azonos egy ilyen történet feldolgozása során, a válasz pedig az volt, hogy a probléma óriási méretéhez képest egy ilyen könyv kicsit olyan, „ahogy Móricka elképzeli”, hiszen ehhez még Tolsztoj is kevés volt. Azért is égető számára ez a kérdés, mert úgy érzi, hülyének nézzük a gyerekeket, amikor azt sugalljuk neki, hogy ez egy megoldható probléma. Harmath Artemisz is hiányolta az úgynevezett „megoldást” a kötetből.

Mit gondol egy gyerek a háborús könyvekről?

Megejtő volt végighallgatni a könyvet ismerő kisfiú véleményét: ő a bombát, a füstöt, az égő várost és az egyedüllétet, tehát a főhős elveszettségét hangsúlyozta, valamint azt furcsállta, hogy nem a családját kereste a kislány, inkább a menekülés gondolata foglalkoztatta, olyan helyre akart menekülni, ahol nincs háború. „Nem annyira való gyerekeknek… jó, lehet, hogy egy kicsit” – szólt a summázat.

Azt pedig, hogy mit gondoltak a Kötve hiszem podcast résztvevői Az ellenség című könyvről, meghallgathatod ebben a huszonöt perces adásban a Magyar Kultúra Podcastok Spotify-csatornáján, valamint az Apple-csatornán is.

A Neveljünk olvasókat! Facebook-oldalán elkezdődött egy vita a témáról itt, a Révész Emese Gyerekkönyvek a háborúról című előadásáról készült beszámoló pedig itt.

Fotók: IGYIC/Bach Máté