A színház e jeles évforduló alkalmából szeptember elsején az elmúlt évad legsikeresebb darabjainak maratonját láthatja a közönség: A padlás, A kopasz énekesnő, a Hamlet, a Játszd újra, Sam! és a Carmen cím előadásokat reggel 10 órától játsszák. A balett-előadás befejeztével este 10 órakor 190 gyertyás szerenádot tartanak az Árkádok alatt, melynek keretén belül Cser Ádám vezényelte Miskolci Nemzeti Szimfonikusokat hallhatják.
Reggel 10 órától A Nagy Zanza című programon egy órában emlékeznek meg a színház elmúlt közel 190 évéről, amelyben Szőcs Artúr a Ruttkai ? Latinovits párra emlékezik, Kiss Csaba a Lenni vagy nem lenni című monológgal készül, Rusznyák Gábor Táncos- zenés múltbarévedése zárja az előadást. 11 és 13 óra között a gyermekeket az árkádok alatt jelmezes pingponggal, 190 kockás ugróiskolával, kislányoknak színházi sminkkel, fiúknak állatjelmezes divatbemutatóval készülnek a szervezők. Különös csemegének számít, hogy délután 4 órától 1823 méteres síkfutást rendeznek, amelynek legjobbjai színházjegyet kapnak.
A Hódolván Tháliának - Jelenetek a miskolci színjátszás történetéből - című állandó kiállítás 9 és 17 óra között tekinthető mega Színháztörténeti és Színészmúzeumban. Csoportos tárlatvezetés tartanak 11.30 és 15.30 órai kezdéssel, melynek keretében az érdeklődők a miskolci színház legemlékezetesebb pillanatait, művészeit bemutató tárlatot ismerhetik meg. A Színháztörténeti és Színészmúzeumtól indulva este 5 órakor a Latabár-kriptáig tartó séta során Mikita Gábor színháztörténész kalauzolásával ismerkedhetnek meg az érdeklődők a miskolci színjátszás kezdeteivel, kulcsfontosságú helyszíneivel. A színházi túrán ingyenesen vehetnek részt az érdeklődők.
A mai Magyarország első állandó kőszínházának alapkövét 1819. május 17-én a mai Déryné utcában, a mostani színházépület mögötti telken tették le. Az építkezés finanszírozására a vármegye országos gyűjtést szervezett. Bár az előirányzott 40.000 forintból csak 15.000 forintot sikerült összegyűjteni, a színház megépült, a kiadások utólagos összesítése alapján mintegy 7.000 forintból.
A kőszínházról
A belülről még nem teljesen kész színház 1823. augusztus 24-én nyitotta meg kapuját. A megnyitón Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabja került színre. Éder György társulatának tagjai a megnyitást követően többek között a Donna Diana, Lutza széke, Stuart Mária, Bohó Misi című darabokat adták.
Az épületet 1828-ban fejezték be, a Honművész 1833-ban így írt a miskolci színházról:,,fedele fenyőzsindely, felső padlazatja gyalult deszka, elején mindjárt a bemenetelnél két kis kamra, egyik a pénztárnak, a másik a cukrász számára. Eleinte nem volt benne se karzat, se loge, hanem később Vay Ábrahám úr, Borsodnak elfelejthetetlen akkori alispánja szinte a maga költségén bevonatta az oldal mellékeket 32 páhollyal, felül kerítvén azokat egy karzattal, két és egyszeres lócákkal." Ebben az épületben játszott 1843-ig a kor több híres társulata. Amikor a színház a nagy miskolci tűzvészben elpusztult, a színészek visszatértek az 1823 előtti állapotokhoz, és újra a Korona vendéglőben vagy a csizmadiaszínben léptek fel.
1847-ben ismét színházépítésbe fogott a város. Az építkezés költségeit az a részvénytársaság fedezte, melyet Szemere Bertalan alispán hívott életre. A Cassano József tervei alapján készült új színházat (mely ma is otthont ad a miskolci társulatnak) 1857. szeptember 3-án avatták fel. Első igazgatója Latabár Endre volt, akinek társulata Vörösmarty Marót bán című művét mutatta be. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza is. Ekkor kapta meg a teátrum "felsőbb engedelemmel" a Miskolci Nemzeti Színház nevet.
A legnagyobb szabású átalakulást a Miskolci Nemzeti Színház épülete az 1990-es években élte meg. A rekonstrukció (építész-tervező: Bodonyi Csaba) eredményeképpen az addig 8000 m2 alapterületű színház több mint 16 ezer m2-re növekedett.
(Forrás: Kultúra.hu)
