Az egymásra tornyosuló lekerekített formákban épült folyóparti múzeum, amelyet titánlapok fénylő burája borít, évente egymillió látogatót fogad - holott kezdeményezői legmerészebb álmaikban sem reméltek többet félmilliónál. A pénteki évfordulóra készült el a francia Daniel Buron Arcs rouges (Vörös ívek) című szabadtéri alkotása.
A kortárs művészeti múzeum megépítésének gondolata a múlt század kilencvenes éveinek elején merült fel, a baszk tartományi kormányzat ezzel próbálta megújítani az érdeklődést Bilbao városa iránt, amelynek kohászati ipara korábban jólétet biztosított, de ekkoriban már válságba került. A 150 millió euróba (38 milliárd forint) kerülő építkezést sokan bírálták, pénzkidobásnak minősítve egy olyan időszakban, amikor a munkanélküliség igen nagy volt Spanyolországban, az ETA baszk terrorszervezet emberei pedig a létesítmény felavatása előtt hat nappal lelőtték a múzeum egyik őrét.
A viharos indulás után azonban mára a múzeum Spanyolország egyik legnépszerűbb intézményévé vált. Része a Guggenheim-hálózatnak, amely lehetővé teszi, hogy közös kiállításokat rendezzenek a New York-i, a Las Vegas-i, a velencei és berlini, valamint az Abu-Dzabiban lévő társlétesítményekkel. A Guggenheim-család kezdeményezése azóta utánzókra lelt, újabban a párizsi Louvre is fiókmúzeumokat hoz létre Franciaország és a világ más pontjain.
Fennállásának és tündöklésének tíz esztendeje alatt a bilbaói Guggenheim csaknem száz tárlatot rendezett, az évfordulón Albert Dührer (1471-1528) német festő és grafikus műveiből rendezett kiállítással csábítja a látogatókat.
(Múlt-kor/MTI)
