Az ősnyomtatványoktól az 1940-es évekig nyúló válogatás bemutatja a neves európai és magyar műhelyek kiadványait. Az október elejéig tartó tárlaton látható más ősnyomtatványok mellett a magyarok történetét megörökítő Thuróczi-krónika 1488-as augsburgi kiadása is.
A látogatók megismerhetik miként fejlődött a sokszorosítás eljárása a Gutenberghez ? és a fémmegmunkálás különféle technikáit kidolgozó Johann Fusthoz és Peter Schöfferhez ? köthető kezdetektől az évszázadok során mindig valamely újítással.
A tárlat összeállítói kiemelten foglalkoztak az első szegedi nyomda történetével, melyet Grünn Orbán alapított 1801-ben. Az egykori Nagy piac, ma Széchenyi téri épületben elsősorban hatósági és kereskedelmi nyomtatványok készültek, de a vállalkozás megjelentetett egyházi énekeket, imakönyveket, klasszikus szerzők műveit, és fontos volt irodalompártoló szerepe is, mások mellett Dugonics András írásainak kiadásával.
Részletesebben bemutatják a magyar irodalom és könyvtervezés igazi műhelyének számító, 1882-ben alapított gyomai Kner-nyomdát is, amely sikereit a kiadott kötetek tartalmi és tipográfiai igényessége mellett annak köszönhette, hogy szoros kapcsolatban állt a kor jeles íróival, művészeivel, akik közül többen is Szegeden éltek és dolgoztak.
A nyomtatott könyv fejlődésének legkorábbi éveitől felmerült az igény, hogy a kiadványok díszesen, műgonddal készülhessenek. A sokszorosított grafikai technikák között a fametszés a legrégebbi eljárás, amely során rajzolók, festők, másolók, fametszők együttes munkája nyomán születik meg a művészi kivitelű illusztráció. A kiállítás a teljesség igénye nélkül mutat be neves művészeket és alkotásokat, amelyek segítségével újra a figyelem középpontjába kerülhetnek az ősi, idő- és értékálló díszítési technikák.
Forrás: MTI
