atomfizika
Az élelmet kereső állatok ugyanazt csinálják, mint az atomok a részecskegyorsítóban
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fizikusai legújabb tanulmányukban bebizonyították, hogy a nagyenergiás atommagütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható úgynevezett Lévy-sétaként.
A kvantummechanika esetében cserbenhagy a fantázia
Oszthatatlanból lett előbb puding-, majd naprendszermodellé, aztán jöttek a protonok és neutronok, míg végül kiderült, hogy kezdetben volt a kvark. A fizika 20. századi forradalma azonban ennél sokkal több furcsaságot kínál, olyanokat, amelyeket nemcsak nem lehet elképzelni, de nem is érdemes. Antianyag, tömeget kölcsönző részecskék, ólommá bomló anyagok, atommáglyák és fúziós erőmű – az atomról kérdeztük Varga Dezső fizikust, a CERN-nek, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek detektorokat építő HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont nagyenergiás fizikai osztálya vezetőjét.