bizánc
Ezerötszáz éves bizánci kolostor maradványait tárták fel Izraelben
Az 5-6. századi kolostor mozaikjai, épületei és ipari létesítményei bepillantást nyújtanak a korabeli közösségek vallási és gazdasági életébe.
Ismét régi fényében pompázik a palermói aranymozaik
A Palermo fölött magasodó, 12. században épült monrealei katedrálisban található az a méretében és szépségében az isztambuli Hagia Sophia-belivel egyenértékű mozaik, amely visszanyerte régi ragyogását.
A nap, amikor kettészakadt a kereszténység
1054. július 16-án a bizánci Hagia Sophia bazilikában, a misét megszakítva, az oltárhoz lépett Umberto di Silva Candida bíboros, Szent IX. Leó pápa küldötte, és felhelyezte arra a konstantinápolyi pátriárkát kiközösítő pápai bullát. Egy héttel később a bizánci zsinat is kiközösítette Róma püspökét, a kereszténység véglegesen nyugati katolikus és keleti ortodox részre szakadt.
Egy látomás miatt bűnbánattal kezdték Jeruzsálem ostromát a keresztesek
„Méltó és igazságos ítélete volt az Úrnak, hogy ezt a helyet, mely oly sokat szenvedett istenkáromlásuktól, a hitetlenek vérével töltötte meg. Most, hogy a várost bevettük, a zarándokok minden korábbi fáradozása és nélkülözése feledésbe merült, ahogy a Szent Sírnál imádkozva az Urat éltették” – írta egy szemtanú 925 esztendeje, 1099. július 15-én, amikor az első keresztes hadjárat lovagjai visszafoglalták Jeruzsálemet a muszlimoktól.
Így vették be Bizáncot a törökök
1453. május 29-én foglalta el II. (Hódító) Mehmed török szultán Konstantinápolyt, a Kelet-Római Birodalom fővárosát, amelyet Isztambul néven saját fővárosának tett meg. Bizánc elestének híre megrázta a Nyugatot, amelynek rá kellett döbbennie: új, pusztító hatalom jelent meg határainál.